Jevpatorija

Jevpatorija (Євпаторія)
Jevpatorija látképe a tenger felől
Jevpatorija látképe a tenger felől
Jevpatorija címere
Jevpatorija címere		 Jevpatorija zászlaja
Jevpatorija zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKrími Köztársaság
Rangváros
Alapítás évei. e. 497[1]
PolgármesterAndrij Petrovics Danilenko
Irányítószám97400—97490
Körzethívószám+380-6569
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 17 900 fő (1897)
  • 17 200 fő (1923)
  • 23 300 fő (1926)
  • 47 030 fő (1939)
  • 56 992 fő (1959)
  • 79 444 fő (1970)
  • 93 281 fő (1979)
  • 106 000 fő (1987)
  • 107 792 fő (1989)
  • 113 300 fő (1992)
  • 113 500 fő (1998)
  • 105 915 fő (2001)
  • 105 900 fő (2002)
  • 105 783 fő (2003)
  • 105 964 fő (2004)
  • 106 250 fő (2005)
  • 106 456 fő (2006)
  • 106 719 fő (2007)
  • 107 105 fő (2008)
  • 107 177 fő (2009)
  • 106 846 fő (2010)
  • 106 698 fő (2011)
  • 106 840 fő (2012)
  • 106 877 fő (2013)
  • 105 719 fő (2014)
  • 106 115 fő (2015)
  • 106 202 fő (2016)
  • 106 158 fő (2017)
  • 106 777 fő (2018)
  • 107 650 fő (2019)
  • 108 248 fő (2020)
  • 107 877 fő (2021)
Népsűrűség886 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
Terület120,7 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 33° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 33° 21′ 30″
Jevpatorija weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevpatorija témájú médiaállományokat.

Jevpatorija (ukránul Євпаторія, oroszul Евпатория, krími tatár nyelven Kezlev, örményül Եվպատորիա [Jevpatoria], görögül Ευπατορία, Κερκινίτις [Eupatoria, Kerkinitisz], törökül Gözleve) város a Krím félszigeten.[2]

Földrajza és éghajlata[szerkesztés]

A város a sztyeppeövezetben fekszik. A szárazföld felől a Szaki járás, dél felől a Fekete-tenger határolja. A Kalamiti-öböl 20 kilométeres tengerpartja mentén található. Kijevtől légvonalban 619 km-re, vasúton 900 km-re autóúton 788 km-re helyezkedik el. Szimferopoltól mért távolsága 64 km illetve 93 km illetve 69 km. Vízforrásai: a Mojnaki-tó, a Szasik-Szivas-tó, a Zsemcsuzsne-tó, a Funaki-tó és a Jali-Majnak-tó.

Története[szerkesztés]

Az i. e. 497-ben alapították. Kerkinitida néven az i. e. 3–i. sz. 2. századig görög település volt itt. A terület újabb fejlődése az Oszmán Birodalommal kezdődött, amikor 1475-ben Gezlev (Kezlev) néven erődöt építettek. A 16. században az erődöt jelentősen kibővítették és megerősítették. A település jelenlegi neve VI. Mithridatész pontoszi királytól származik. Amikor az Orosz Birodalom meghódította a Krímet és elfoglalta a várost, Eupatorra nevezték át.[3] A 19. század elején új kikötő épült a városban és a város lett a krími karaiták központja. Ebben az időben kezdett kialakulni az üdülőhely jellegű városkép. A tengerparti részen számos városi strandot alakítottak ki. A közeli tavakban lévő iszapot használják a gyógyításban és a vizet gyógyhatású ásványvízként.

Népesség[szerkesztés]

A város lakosainak száma az elővárosok nélkül 107 044 fő (2013).

A népesség összetétele: orosz - 64,9%; ukrán - 23,3%; krími tatár - 6,9%; fehérorosz - 1,5%; örmény - 0,5%; zsidó - 0,4%; tatár - 0,2%; lengyel - 0,2%; moldovai - 0,2%; azeri - 0,2%[4]

Közigazgatás[szerkesztés]

A városi önkormányzat felügyelete alá tartoznak a Zaozerne, Novoozerne és Mirnij településrészek is.

Közlekedés[szerkesztés]

A legközelebbi vasútállomás a Jevpatorija üdülőhely nevű vasúti megállóhely. Ennek a közelében található a távolsági autóbusz-állomás. A központtól 2 km-re északkeletre található a város fő vasútállomása, a Jevpatorija-Tovarnaja.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szasik-Szivas tó – Jevpatorija keleti részén található. Egykor öböl volt, de egy homokpad segítségével tavat alakítottak ki. Az egész Krím legnagyobb sós tava. Területe 8000 ha. Már az ókorban is sót bányásztak ezen a helyen. Az orosz fennhatóság idején, a 15. századtól a jómódú ukránok és moszkvaiak számra az itt kitermelt só használata szokás volt.[5]
  • Sukurla-Efendi mecset – Tatarszkaja u., 66
  • Örmény Szent Mihály-templom – Internacionalna u. 44.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://evpatoriya-history.info/
  2. ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
  3. ↑ Історія місцевості. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  4. ↑ 2001-es népszámlálás adatai
  5. ↑ Пам'ятник природи. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Eupatoria
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevpatorija témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jevpatorija&oldid=26367908”