Fejléc | Lechner Ödön építész. A berlini építész akadémián végzett (1866 - 1868). Rövid itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezõirodát nyitott. Ekkor tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték. 1874-tõl 1878-ig Franciaországban C. Parent mûtermében dolgozott, s itt számos francia mûemlék restauráló munkáiban vett részt. Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, s nagyszabású alkotások sorozatát építette (a szegedi városháza, 1882; a budapesti volt MÁV Nyugdíjintézeti bérház Andrássy út 25. 1883 - 1884; a szegedi Milkó-ház). Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelenik már késõbbi mûvészetének több jellemvonása, a népi ornamentika használata. Stílusának elsõ terméke a Tura melletti zsámbokréti Beniczky-Odescalchi-kastély. Érett korszakában a népi formajegyeket mind egyénibb módon használta, elõszeretettel alkalmazta a szecessziós-népies majolikadíszítést. De épületeinek alaprajzi megoldása, térkompozíciója is újszerû volt. Felhasználta a keleti, különösen az indiai építészeti formákat. Stílustörekvéseit elméleti dolgozatban is kifejtette (Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, Mûvészet, 1906; Önéletrajzi vázlat. A HÁZ. 1911). Ennek, valamint épületcinek nagy hatása volt, a szecesszió építészetének nemzetközileg is jelentõs képviselõje. A fiatal építésznemzedék seregestõl vette körül és követte építészeti elveit, így Lajta Béla, Maróti Géza, Jakab Dezsõ, Komor Marcell, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Sebestyén Artúr, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Zrumetzky Dezsõ, Medgyaszai István, Árkay Aladár. Ismertebb építészeti alkotásai: Kecskeméti városháza (1892 - 94), Iparmûvészeti Múzeum (1891 - 96), Kõbányai plébániatemplom (1894 - 96), Földtani Intézet (1898 - 99), Postatakarékpénztár (1899 - 1901). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) |
---|