Covid19-koronavírus-járvány Magyarországon

Covid19-koronavírus-járvány Magyarországon
A magyarországi COVID-19 esetek 2021. szeptember 4-én közölt térképe az azt megelőző 7 napban (100 ezer lakosra)
A magyarországi COVID-19 esetek 2021. szeptember 4-én közölt térképe az azt megelőző 7 napban (100 ezer lakosra)
BetegségCovid19
VírustörzsSARS-CoV-2
HelyMagyarország
Járvány kiindulási helye a világbanVuhan, Kína
Első fertőzött megjelenésének helyeBudapest
Első fertőzött megjelenésének dátuma2020. március 4.
Igazolt fertőzöttek száma1 401 457[1] (2022. 01. 21.)
Aktív fertőzöttek száma167 425[1] (2022. 01. 21.)
Kórházi esetek száma2674[1] (2022. 01. 21.)
Lélegeztetőgépre kerültek száma201[1] (2022. 01. 21.)
Felépültek száma1 193 210[1] (2022. 01. 21.)
Elhunytak száma40 822[1] (2022. 01. 21.)
Eseti halálozási ráta2,912%
Beoltottak száma6 329 185[1] (2022. 01. 21.)
Hivatalos weboldalkoronavirus.gov.hu

A 2020-as Covid19-koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét március 4-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök mint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs irányítója, az első elhunyt beteget pedig március 15-én jelentették. Március 18-án Müller Cecília országos tisztifőorvos, epidemiológiai szakember már arról adott tájékoztatást, hogy Magyarországon bárhol jelen lehet a fertőző vírus.

A járvány eddig három hullámban tört az országra. Az első, márciusban kezdődő hullám során az aktív esetek száma egészen május elejéig nőtt, meghaladta a 2000-et is, majd folyamatosan csökkenni kezdett. Ez a csökkenés július második feléig tartott, ám ettől kezdve a szám először lassú, majd augusztustól, a második hullám beköszöntével gyors emelkedésnek indult. A második hullám során jóval több beteget azonosítottak, ám ezúttal nagyobb arányban fiatalokat, akikre a betegség kevésbé veszélyes, ezért a második hullámban a halálozási arány sokkal alacsonyabb volt, mint az elsőben. A második hullám decemberben gyengülni kezdett, de amikor még nem tűnt el teljesen, 2021 februárjának közepén, az eredeti vírusnál jóval fertőzőbb brit mutáns megjelenése miatt újra emelkedésnek indult az esetszám. Ebben a harmadik hullámban minden addigi rekordot megdöntött a kórházban ápolt személyek száma.

Magyarország érintettségére felkészülve a kormány már 2020. január 31-én egy operatív törzset hozott létre. A járvány megjelenése után, március 11-én országos veszélyhelyzetet hirdettek ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon: a békétől, az állami működés általános szabályaitól eltérő időszak. Ahogy a világ legtöbb országában történt, Magyarországon is az emberek mindennapi életét korlátozó intézkedéseket vezettek be, amelyeket csak fokozatosan, a járvány első hullámának lecsengésével oldottak fel. A gazdaság (ahogy a világ többi részén is) jelentősen visszaesett, tízezrek vesztették el munkájukat, igaz, köztük sokan csak rövidebb időre. A sportélet is hónapokra teljesen leállt.

A második hullámban, amikorra az egészségügy már jobban fel lett készítve a járványra, kevésbé szigorú védelmi intézkedéseket vezettek be, többek között azért, hogy a gazdaság működésben maradhasson. 2020 novemberétől azonban ismét megemelkedett a koronavírus-fertőzés következtében megbetegedettek száma, ezért újra járványügyi szigorításokat kellett bevezetni a kialakult helyzet miatt, igaz, a korlátozások mértéke ezt követően sokáig nem érte el a tavasszal elrendelt védelmi intézkedések szigorúságát. A harmadik hullám azonban jóval súlyosabb volt, így 2021. március elején ismét szigorúbb zárás kezdődött meg, amelyet a védőoltásban részesült emberek számának növekedésével fokozatosan enyhítettek a következő hónapok során.

Az első Covid19 elleni védőoltás az Európai Unióban december végére vált elérhetővé, így december 26-án, egy időben a többi EU-tagállammal, Magyarországon is megkezdődött az oltások beadása. Az oltás ingyenes és önkéntes volt. 2021 februárjában az EU-ban elsőként Magyarországon orosz és kínai gyártmányú védőoltásokat is alkalmazni kezdtek, amelyeknek köszönhetően rövid időre a lakosságarányos átoltottság itt vált az egyik legmagasabbá Európában.

Események[szerkesztés]

2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések történtek. Ez a 2019 végén megjelent koronavírusos betegség később Covid19 néven vált ismertté, és egy új világjárvány kezdetét jelentette, amelyet egy új ismeretlen kórokozó okozott, az új humán koronavírus (SARS-CoV-2).[2]

Mivel a Covid19-pandémia eleinte a járvány kitörésének helyén, a kínai Vuhan városában és Hupej tartomány régiójában alakult ki, ezért február 2-án (Franciaországon keresztül) hazaszállították az ott élő magyarok közül azokat, akik haza kívántak térni. A hét személyt 14 napra karanténba helyezték, mivel ennyi az új típusú tüdőgyulladást okozó betegség leghosszabb ismert lappangási ideje.[3] Akik a következő 14 nap alatt egészségesek maradtak, azokat február 16-án kiengedték a karanténból.[4]

2020 februárjában a koronavírus terjedésével kapcsolatos események, hírek hatására, ugyanúgy, ahogy a világ többi részén is, a magyarországi üzletekben is elkezdtek hiánycikké válni a kézfertőtlenítők, az arcmaszkok és a tartós élelmiszerek.[5] Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint „a kormány megérti az emberek félelmét, de szakértők szerint indokolatlan és fölösleges elkezdeni tartós élelmiszereket felhalmozni”.[6] Ez a „felvásárlási pánik” azonban hamar csillapodott: amikor márciusban megjelent a vírus, az már nem okozott jelentős mértékű fennakadást a kereskedelemben.[7]

2020. március 4-én Magyarország kormánya elindította a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztató honlapját és egy kapcsolódó tartalmú, de technikailag független Facebook-oldalt.[8][9]

Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra intő figyelmeztetése ellenére egy 30 éves érettségizett biztonsági őr ellen rendőri intézkedés történt, amiért álhírt közölt az interneten, a járvánnyal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában.[10]

Orbán Viktor március 13-án bejelentette egy országos koronavírus-kutatási akciócsoport létrehozását professzor Jakab Ferenc vezetésével, amely gyógyszer- és vakcinafejlesztésért felel.[11]

A külföldi laboratóriumokban már izolált vírust a magyar kutatók először március 17-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában izolálták sikeresen[12] egy magyar beteg mintájából, hogy szaporíthassák és felhasználhassák a magyar vakcinakutatáshoz.[13] Ezt a tényt az országos tisztifőorvos, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette. A szakember szerint ezzel lehetőség nyílt a magyarországi tudósok számára is a vakcinafejlesztés lehetősége és új vírusellenes terápiák kifejlesztésére, kipróbálására és védőoltás kifejlesztésére.[14] A magyar vakcinakutatás érdekében egy konzorcium jött létre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Immunológiai Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete, a Richter Gedeon Nyrt. és a biotechnológiai fejlesztéseket nemzetközi szinten végző ImmunoGenes Kft. szakemberei részvételével.[15][16] Kacskovics Imre az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint, a kifejlesztendő gyógyszer azonban még nem védőoltás, nem oltóanyag, hanem csak rövid ideig tartó passzív immunitást biztosít, azonban arra nem képes a szervezetet felkészíteni, hogy az maga vegye fel a harcot a kórokozó ellen.[17] A magyar kutatócsapat kétkomponensű, fehérjealapú készítmény előállítását tervezi, és olyan gyógyszer létrehozásán dolgozik, amely semlegesíti a szervezetbe került koronavírust és azokat a sejteket is elpusztítja majd, amelyeket a kórokozó megfertőzött.[18] Néhány nappal a sikeres izolálás után, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Bioinformatikai Kutatócsoportja és PTE virológus szakemberei meghatározták az új SARS-CoV-2 humán koronavírus magyarországi genomját is, amely a további komplex evolúciós vizsgálatokra nyújt lehetőséget és a specifikus gyógyszerfejlesztéshez.[19][20] A teljes munkafolyamatot Kemenesi Gábor irányításával Urbán Péter, Tóth Gábor Endre és Herczeg Róbert végezték el.[21] További genomi epidemiológiai vizsgálatokat végzett a professzor Jakab Ferenc vezetésével működő pécsi kutatócsoport, melynek során a magyarországi járvány eredetére vonatkozóan megállapították, hogy a kezdeti időszakban több, független behozatallal jutott az országba, főleg európai desztinációkból.[22][23]

A Pécsi Tudományegyetem virológusai március 23-án kezdték meg a koronavírus-ellenes hatóanyagok vizsgálatát, olyan vírusizolátumokon, melyeket a megelőző napokban sikeresen, egy általuk kidolgozott rutineljárás keretében izoláltak.[24]

Miután március közepére Kínában már visszaszorult a járvány, a távol-keleti országban rengeteg egészségügyi felszerelés maradt felesleges, illetve felszabadult Kína gyártókapacitása is. A kínai eszközökből a különböző országok (egymással versengve, mert még így sem volt elegendő áru) világszerte nagy mennyiséget rendeltek. Magyarországra március 23-án érkezett meg az első szállítmány Kínából: 82 000 darab orvosi maszk és 30 050 darab védőruha.[25] Másnap újabb 100 000 védőruha, 100 000 pár kesztyű, 100 000 teszt, 86 lélegeztetőgép és hárommilliónál is több orvosi maszk érkezett az országba,[26] 28-án pedig újabb 27 tonnányi védőfelszerelés.[27] Április 4-én négymillió maszk, 400 000 védőruha, 100 000 védőszemüveg, 30 000 pár kesztyű és több mint 6000 arcvédő plexi volt a rakománya az újabb repülőgépeknek, amelyek Budapestre érkeztek,[28] de a későbbi napokban is folyamatosan érkeztek újabb és újabb szállítmányok. Április közepén például 24 óra alatt 10,7 millió maszk, 24 600 izolációs köpeny és 900 liter fertőtlenítő,[29] majd 1,5 millió védőruha, 100 000 kesztyű, 50 000 vírusteszt és 200 lélegeztetőgép.[30]

Az utazási korlátozások bevezetése után számos magyar állampolgár rekedt külföldön, hazajutásukhoz a külügyminisztérium adott segítséget.[31]

Az érettségi vizsgák szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlottak. Néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségit tartottak, de azokon sem volt kötelező a részvétel: akinek nem kellett az egyetemi felvételihez, az elhalaszthatta őszre. A május 4-én kezdődő vizsgákra a diákok és a tanárok maszkokat kaptak, kézfertőtlenítőket helyeztek el az intézményekben, egy teremben pedig csak legfeljebb 10 diák tartózkodhatott, és meg kellett tartaniuk a másfél méteres védőtávolságot egymás között.[32]

Május elejétől közepéig tömeges tesztelés indult meg az országban. A Semmelweis Egyetem vezetésével, több vidéki intézmény közreműködésével közel 18 000 embert kértek fel, hogy vegyenek részt a vírusteszten. Kiválasztásuk statisztikusok számításai alapján történt, így a minta reprezentatívnak tekinthető, belőle következtetéseket lehet levonni arról, hogy korcsoportonként, területi eloszlás szerint és településtípusonként hányan lehetnek az országban, akik akár tünetek nélkül hordozzák a betegséget vagy átestek már rajta.[33] Szintén május elején megnyílt a külföldi példa alapján létrehozott első autós tesztállomás Budapesten, ahol (befizetett díj ellenében) bárkit néhány perc alatt megvizsgálnak.[34]

Június 4-én a koronavírus elleni vakcina fejlesztésével kapcsolatos közös vállalkozásba kezdett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja és a Cebina osztrák biotechnológiai cég. Jakab Ferenc professzor, az országos koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője és Nagy Eszter a Cebina GmbH vezérigazgatója ismertették, hogy a közös fejlesztés során egy alegység vakcina kidolgozása a cél.[35]

Az első fertőzések Magyarországon[szerkesztés]

A koronavírus-járvány áldozatainak emlékműve a bujáki római katolikus templomnál

Az első két személy, akiről Magyarországon hivatalosan bejelentették, hogy SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzött, két iráni származású, Magyarországon tanuló egyetemista. Egyikük a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatója,[36] aki nem tartotta be az egyetem által kért kéthetes otthontartózkodást, így 1 hétig járt egy 16 fős angol nyelvű évfolyamon a gyakorlati órákra.[37] Másikuk a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója, aki hazatérte után önkéntes karanténba vonult, nem járt be az egyetemre, hanem jelentkezett a Szent László Kórházban, jelezve, hogy fertőzött területről érkezett.[38]

A két iráni diák a Szent László Kórházba került elhelyezésre,[37] tüneteik enyhék voltak. Az egyikük február 26-án, a másikuk február 28-án érkezett Magyarországra.[39]

A harmadik fertőzöttet március 5-én jelentették be: az illető egy 69 éves brit férfi, aki Milánóban dolgozik, és rendszeresen ingázik az olaszországi város és Debrecen között. Február 29-én érkezett az országba, később belázasodott, ezért orvoshoz fordult: a helyi Kenézy Gyula Kórházba szállították.[40][41] Hamarosan hír érkezett a negyedik betegről, aki az egyik iráni diák barátnője, és már akkor elkülönítették, amikor az iráni fertőzöttet beazonosították.[42] 6-án 39 ember volt karanténban, és eddig a napig 269 mintavétel történt.[43] Március 7-én azonosították az ötödik fertőzöttet, egy 70 éves férfit, akit a feltételezések szerint külföldön élő, Olaszországban is járt, majd őt meglátogató fia fertőzhetett meg.[44] A hatodik és a hetedik betegről március 8-án érkezett hír: mindketten összefüggésbe hozhatók a korábbi öt fertőzöttel. Egyikük az egyik iráni diák 22 éves ismerőse, akivel korábban egy közös születésnapi ünnepségen vettek részt, másikuk a debreceni brit férfi magyar felesége.[45] Másnap újabb kettővel növekedett a fertőzöttként azonosítottak száma: hasonlóan az előző naphoz most is egy, az első beteggel kapcsolatba került iráni diákról és a korábbi beteg férfi magyar feleségéről derült ki, hogy vírusfertőzött.[46] Március 10-én újabb három iráni egyetemistánál mutatták ki a vírust, mindannyian az első esetekhez kapcsolódnak, ezért már napok óta járványügyi zárlatban tartották őket.[47] A tizenharmadik fertőzöttet, egy magyar nőt, másnap jelentették be, ő az első debreceni kontaktjaként került az orvosok látókörébe, emiatt már napok korábban is kórházban tartották.[48]

Március 12-én újabb három esetet jelentettek. Egy iráni diáknál (ő is az első beteg kontaktja volt) és két magyar állampolgárnál mutatták ki a vírust. A két magyar közül az egyik egy nő, aki már napok óta a Szent László Kórházban volt elkülönítve, a másik egy Izraelből beutazó férfi.[49] Ugyanezen a napon közölte Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője, hogy meggyógyult az egyik, karanténban lévő iráni állampolgár. A sorozatban elvégzett tesztjei negatívak lettek.[50]

Március 13-án hárommal nőtt az igazolt betegek száma, mindannyian magyar állampolgárok. Egyikük, egy 67 éves férfi, munkájából adódóan sok külföldivel találkozott, másikuk egy 41 éves férfi, aki Hollandiában és Angliában járt korábban, a harmadik pedig egy 27 éves férfi, aki egy korábbi fertőzöttel együtt járt Izraelben.[51]

Március 14-től már nem közöltek annyi részletet az újonnan megbetegedett személyekről, mint korábban, többnyire csak az új betegek számát ismertették. Az összes ismert fertőzött száma (a gyógyultakkal és az elhunyttal együtt) március 17-én érte el az 50-et: ebből 39 magyar, 9 iráni, 1 brit és 1 kazah állampolgár volt.[52] Ugyanekkor 137 személyt tartottak karanténban, az elvégzett vizsgálatok száma közel 1600 volt. 19-én hat fertőzött beteg volt súlyos állapotban, akiket intenzív osztályon kezeltek a Dél-Pesti Centrumkórházban.[53] Az azonosított betegek száma március 21-én lépte át a 100-at. Eddig a napig az akkreditált laboratóriumi tesztek száma 3447 volt, de emellett végeztek teszteket más laborokban is. Ugyanezen a napon megjelent a fertőzöttek között egy vietnámi állampolgár is.[54]

Március 11-22-e között 959 tünetmentes ember szűrése 12 pozitív esetet (1,3%) mutatott.[55]

Március 26-án már a 250-et is meghaladta az azonosított fertőzöttek száma, és ugyanekkor lépte át a 8000-et az akkreditált tesztek száma is. A következő hónapokban, főként nyár végétől kezdve számos közszereplő, politikus, művész, sportoló és médiaszemélyiség jelentette be, hogy őt is megfertőzte a pandémiát okozó vírus.

Magyarországi adatok[szerkesztés]

Időrendben[szerkesztés]

Járványügyi sajátosság, hogy akiket új fertőzöttként regisztrálnak, azok a nyilvántartásba vételük előtt néhány nappal korábban betegedhettek meg, mert a vírus inkubációs ideje átlagosan 5,2 nap (2–14 nap terjedelmen belül), ezért a fertőzöttség tényleges időpontja nem pontosan ismert. A halálesetek és a gyógyulások napja ennél pontosabban ismert.[56] Az adatokat 2021. június közepétől kezdve hétvégéken már nem közölték, ezért innentől kezdve a hétfői számokban 3 nap összesített adata látszik. Ezeket a sorokat sárgával jelöltük.

A magyarországi statisztikák sajátos vonása volt az első hullámban az alacsony esetszám mellett a magas (14%-os) halálozási arány, amit csak kiemelkedően rossz és/vagy rendkívül túlterhelt egészségügyi ellátórendszer magyarázhatott volna. Az országos reprezentatív felmérésből, a halálozások számából, valamint a nemzetközi tapasztalatokból azonban kitűnt, hogy valójában az alacsony detektálás okozta az eltérést: csak minden 14–15. esetet derítettek fel.[57] A második hullámban a halálozási arány nagy mértékben csökkent. A The New York Timesnak a kormányzati adatok és a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján naponta frissülő listájában a vírus elleni oltás magyarországi megkezdésekor, 2020. 12. 28-án, az összlakosságból 100 000 főre vetített, az igazolt fertőzöttek száma alapján – 316 669 fertőzött – Magyarország Európában a 27. helyen állt.[58]

Magyarországon 2022. augusztus első felében elérte és túl haladta a kétmilliót a beazonosított fertőzöttek száma.[59]

Összesítő[szerkesztés]

Dátum Aktív fertőzött Elhunyt Gyógyult Összesen Beoltottak Aktív fertőzöttek változása Napi új elhunyt Napi új gyógyult Napi új fertőzött Napi új beoltott
2021-07-01 38 964 29 992 739 204 808 160 5 493 609 -390 0 422 32 7095
2021-07-02 38 644 29 992 739 561 808 197 5 495 888 -320 0 357 37 2279
2021-07-05 38 071 29 996 740 195 808 262 5 506 663 -573 4 634 65 10 775
2021-07-06 37 969 29 998 740 327 808 294 5 513 327 -102 2 132 32 6664
2021-07-07 37 804 29 999 740 535 808 338 5 519 495 -165 1 208 44 6168
2021-07-08 37 599 30 004 740 790 808 393 5 523 878 -205 5 255 55 4383
2021-07-09 37 350 30 004 741 083 808 437 5 529 428 -249 0 293 44 5550
2021-07-12 37 023 30 007 741 509 808 539 5 538 557 -327 3 426 102 9129
2021-07-13 36 883 30 010 741 663 808 556 5 543 891 -140 3 154 17 5334
2021-07-14 36 703 30 013 741 896 808 612 5 548 451 -180 3 233 56 4560
2021-07-15 36 378 30 013 742 270 808 661 5 552 859 -325 0 374 49 4408
2021-07-16 36 078 30 015 742 632 808 725 5 559 178 -300 2 362 64 6319
2021-07-19 35 602 30 017 743 245 808 864 5 569 099 -476 2 613 139 9921
2021-07-20 35 421 30 019 743 449 808 889 5 573 557 -181 2 204 25 4458
2021-07-21 34 875 30 019 744 051 808 945 5 578 183 -546 0 602 56 4626
2021-07-22 34 282 30 020 744 714 809 016 5 582 815 -593 1 663 71 4632
2021-07-23 33 804 30 020 745 277 809 101 5 588 272 -478 0 563 85 5457
2021-07-26 33 394 30 020 745 848 809 262 5 596 543 -410 0 571 161 8271
2021-07-27 33 048 30 021 746 219 809 288 5 600 959 -346 1 371 26 4416
2021-07-28 32 356 30 025 746 981 809 362 5 605 713 -692 4 762 74 4754
2021-07-29 31 890 30 025 747 512 809 427 5 611 260 -466 0 531 65 5547
2021-07-30 31 308 30 026 748 157 809 491 5 617 270 -582 1 645 64 6010
Dátum Aktív fertőzött Elhunyt Gyógyult Összesen Beoltottak Aktív fertőzöttek változása Napi új elhunyt Napi új gyógyult Napi új fertőzött Napi új beoltott
2021-08-02 30 434 30 027 749 185 809 646 5 624 451 -847 1 1028 155 7181
2021-08-03 30 182 30 029 749 461 809 672 5 628 383 -252 2 276 26 3932
2021-08-04 29 926 30 032 749 773 809 731 5 632 428 -256 3 312 59 4045
2021-08-05 28 816 30 032 750 995 809 843 5 636 894 -1110 0 1222 112 4466
2021-08-06 27 113 30 033 752 709 809 855 5 641 870 -1703 1 1714 12 4976
2021-08-09 22 727 30 037 757 247 810 011 5 649 125 -4386 4 4538 156 7255
2021-08-10 20 976 30 037 759 033 810 046 5 654 096 -1751 0 1786 35 4971
2021-08-11 18 824 30 037 761 265 810 126 5 658 623 -2152 0 2232 80 4527
2021-08-12 16 374 30 037 763 801 810 212 5 663 658 -2450 0 2536 86 5035
2021-08-13 14 326 30 038 765 952 810 316 5 668 993 -2048 1 2151 104 5335
2021-08-16 12 155 30 041 768 308 810 504 5 677 606 -2171 3 2356 188 8613
2021-08-17 11 988 30 042 768 519 810 549 5 681 559 -167 1 211 45 3953
2021-08-18 11 722 30 045 768 891 810 658 5 687 634 -266 3 372 109 6075
2021-08-19 10 958 30 046 769 777 810 781 5 693 214 -764 1 886 123 5580
2021-08-23 9539 30 052 771 530 811 121 5 699 251 -1419 6 1753 340 6037
2021-08-24 8908 30 054 772 241 811 203 5 703 883 -631 2 709 82 4632
2021-08-25 7713 30 055 773 569 811 337 5 709 197 -1195 1 1355 134 5314
2021-08-26 6861 30 056 774 600 811 517 5 715 525 -852 1 1031 180 6328
2021-08-27 6363 30 057 775 286 811 706 5 725 336 -498 1 686 189 9811
2021-08-30 4936 30 057 777 234 812 227 5 740 136 -1427 0 1948 521 14 800
2021-08-31 4834 30 058 777 445 812 337 5 754 566 -102 1 211 110 14 430
Dátum Aktív fertőzött Elhunyt Gyógyult Összesen Beoltottak Aktív fertőzöttek változása Napi új elhunyt Napi új gyógyult Napi új fertőzött Napi új beoltott
2021-09-01 4826 30 059 777 646 812 534 5 772 010 -8 1 201 197 17 444
2021-09-02 4824 30 060 777 909 812 793 5 781 121 -2 1 263 259 9111
2021-09-03 4991 30 061 777 988 813 040 5 799 584 167 1 79 247 18 463
2021-09-06 5382 30 070 778 236 813 688 5 817 481 391 9 248 248 17 897
2021-09-07 5486 30 074 778 258 813 818 5 821 254 104 4 22 130 3773
2021-09-08 5586 30 077 778 401 814 064 5 825 831 100 3 143 246 4577
2021-09-09 5798 30 080 778 531 814 419 5 830 217 212 3 130 355 4386
2021-09-10 6006 30 086 778 640 814 732 5 834 961 208 6 109 313 4744
2021-09-13 6502 30 098 779 005 815 605 5 840 588 496 12 365 873 5627
2021-09-14 6635 30 102 779 114 815 851 5 843 502 133 4 109 246 2914
2021-09-15 6858 30 114 779 250 816 222 5 847 002 223 12 136 371 3500
2021-09-16 7129 30 118 779 433 816 680 5 850 887 271 4 183 458 3885
2021-09-17 7259 30 123 779 777 817 159 5 855 039 130 5 344 479 4152
2021-09-20 7630 30 136 780 465 818 231 5 859 814 371 13 688 1072 4775
2021-09-21 7639 30 141 780 740 818 520 5 862 458 9 5 275 289 2644
2021-09-22 7740 30 143 781 138 819 021 5 865 865 101 2 640 501 3407

Az aktív fertőzöttek területi eloszlása[szerkesztés]

Az aktív fertőzötteket illetően 2020. május 19. előtt naponta mindössze két számot közöltek: Budapest és Pest megye összesített adatát, valamint a többi megye összesített adatát. Május 19-től a felosztás Budapest–vidék megosztásra változott, majd június 5-től megjelentek a megyei bontású adatok, sőt, Budapestet is kettéválasztották Buda és Pest adataira.

Forrás: Tájékoztató oldal a koronavírusról. Koronavírus.gov.hu

Budapest esetében a zárójelben található első szám a budai, a második a pesti aktív fertőzöttek számát jelzi.

Dátum BKK BAR BÉK BAZ BUD CSCS FEJ GYMS HAJ HEV JNSZ KOM NÓG PES SOM SZSZB TOL VAS VESZ ZAL Össz.
2020-06-05 0 0 0 2 487 (89+398) 13 146 5 4 2 3 135 22 144 1 6 0 3 8 202 1183
2020-06-08 0 0 0 3 480 (87+393) 13 141 5 4 2 2 141 27 146 1 7 0 2 8 200 1182
2020-06-09 0 0 0 2 467 (84+383) 12 138 5 4 2 2 139 25 144 1 7 0 2 8 185 1143
2020-06-12 0 0 2 1 421 5 134 2 6 1 0 135 22 141 0 10 0 2 2 167 1051
2020-06-17 0 0 2 1 376 6 127 2 4 0 1 128 24 128 0 11 0 2 1 151 964
2020-07-16 5 0 1 41 198 12 27 3 5 8 0 27 10 77 0 8 0 2 1 103 528
2020-07-22 9 1 1 56 171 25 21 3 8 10 3 16 5 75 2 3 0 3 3 72 487
2020-07-23 9 1 1 52 170 26 20 4 17 7 3 16 3 74 2 1 0 3 4 71 484
2020-07-29 8 1 0 50 176 27 17 10 24 10 6 15 3 88 5 2 1 8 5 74 530
2020-08-04 6 3 2 44 193 24 9 14 32 8 7 12 3 86 5 1 5 10 11 65 540
2020-11-24 6133 3797 3822 7056 29240 4495 4123 9824 6719 3596 4160 3583 3382 19191 2423 6846 1972 4701 5430 3360 133853

Koronavírus-fertőzésből meggyógyultak eloszlása megyék szerint[szerkesztés]

Dátum BKK BAR BÉK BAZ BUD CSCS FEJ GYMS HAJ HEV JNSZ KOM NÓG PES SOM SZSZB TOL VAS VESZ ZAL Össz.
2020-07-23 20 38 14 63 1488 106 316 85 23 15 15 250 47 494 21 49 11 16 54 175 3300
2020-07-29 22 38 15 70 1500 106 320 86 25 16 15 254 47 499 21 49 11 16 54 175 3339
2020-11-24 1087 973 481 3418 11502 2876 1915 2357 2715 1036 1615 1415 681 4281 1034 2336 539 1035 1406 1318 44020

Az összes fertőzött eloszlása megyék szerint[szerkesztés]

A megyei adatokat 2020. április 1-től kezdve közlik. A táblázat az adott megyéhez (illetve a fővároshoz) sorolt azonosított fertőzöttek összesített számát mutatja. Ez az adott időpontban aktív fertőzött, az addig meggyógyult és az addig elhunyt személyek számának összege. Emiatt az egy bizonyos megyéhez tartozó fertőzöttek száma nem csökkenhet egyik napról a másikra, kivéve, amikor „adattisztítás” történik, vagyis amikor amikor utólag más megyébe sorolnak át valakit, mert korábban nem a lakcíme szerinti területen regisztrálták.[60][61]

Dátum BKK BAR BÉK BAZ BUD CSCS FEJ GYMS HAJ HEV JNSZ KOM NÓG PES SOM SZSZB TOL VAS VESZ ZAL Össz.
2021-05-01 37887 27191 21040 44213 140670 32660 35263 42971 41428 21554 24339 27729 19751 108478 28403 40072 17207 22711 30173 17559 781299
2021-05-02 37990 27288 21098 44339 140869 32724 35330 43032 41505 21605 24426 27772 19776 108669 28462 40136 17241 22772 30259 17599 782892
2021-05-03 38073 27341 21140 44413 141016 32774 35380 43117 41566 21634 24485 27810 19786 108844 28490 40214 17267 22798 30317 17646 784111
2021-05-04 38117 27396 21179 44445 141093 32794 35408 43132 41598 21680 24547 27818 19820 108925 28509 40253 17281 22821 30351 17670 784837
2021-05-05 38168 27459 21208 44538 141246 32837 35466 43205 41669 21722 24617 27829 19847 109028 28538 40291 17298 22863 30424 17714 785967
2021-05-06 38268 27546 21263 44687 141430 32907 35561 43269 41762 21782 24710 27850 19895 109275 28570 40357 17322 22898 30520 17775 787647
2021-05-07 38382 27618 21336 44829 141609 32961 35631 43330 41848 21838 24801 27877 19925 109455 28599 40428 17356 22955 30585 17825 789188
2021-05-08 38469 27678 21369 44936 141811 33010 35672 43434 41898 21881 24886 27912 19956 109630 28628 40480 17384 22996 30653 17881 790564
2021-05-09 38515 27719 21397 45063 141938 33031 35720 43581 41941 21925 24950 27945 19976 109761 28648 40531 17405 23029 30713 17921 791709
2021-05-10 38550 27737 21433 45134 142001 33058 35750 43634 41962 21941 24990 27965 19994 109834 28669 40563 17417 23052 30745 17957 792386
2021-05-11 38573 27753 21455 45154 142054 33093 35770 43651 41974 21952 25029 27987 20001 109930 28679 40580 17430 23060 30776 17978 792879
2021-05-12 38610 27798 21475 45244 142188 33123 35811 43698 42012 21991 25066 28032 20029 110046 28704 40597 17455 23079 30833 17993 793784
2021-05-13 38674 27887 21514 45375 142365 33199 35865 43804 42082 22040 25128 28077 20059 110242 28723 40648 17473 23107 30916 18022 795200
2021-05-14 38716 27968 21545 45501 142503 33222 35898 43905 42120 22090 25198 28116 20077 110400 28735 40707 17506 23147 30981 18055 796390
2021-05-15 38756 28035 21571 45596 142690 33251 35942 43949 42159 22114 25237 28155 20091 110565 28756 40739 17530 23172 31045 18076 797429
2021-05-16 38785 28075 21595 45668 142774 33274 35955 43981 42192 22138 25289 28167 20117 110656 28782 40777 17545 23199 31085 18093 798147
2021-05-17 38804 28095 21610 45708 142816 33294 35971 43998 42213 22148 25348 28174 20117 110699 28793 40808 17552 23213 31101 18111 798573
2021-05-18 38813 28114 21622 45731 142872 33300 35981 44016 42230 22173 25365 28192 20122 110760 28799 40823 17565 23226 31122 18129 798955
2021-05-19 38856 28152 21641 45788 142966 33320 35999 44048 42258 22204 25381 28209 20142 110844 28806 40841 17577 23242 31163 18151 799588
2021-05-20 38897 28204 21665 45856 143073 33340 36029 44100 42297 22230 25437 28235 20155 110933 28814 40864 17596 23268 31208 18167 800368
2021-05-21 38932 28225 21693 45916 143150 33364 36049 44131 42329 22250 25466 28260 20175 111021 28822 40902 17610 23305 31235 18190 801025
2021-05-22 38964 28270 21710 45967 143230 33382 36068 44167 42354 22267 25497 28281 20183 111105 28832 40950 17624 23343 31267 18211 801672
2021-05-23 38979 28287 21714 46023 143276 33392 36078 44185 42373 22287 25521 28290 20195 111156 28840 40971 17629 23374 31287 18231 802088
2021-05-24 38991 28296 21722 46046 143323 33405 36087 44189 42382 22290 25543 28290 20201 111182 28846 40979 17634 23388 31309 18243 802346
2021-05-25 38994 28298 21724 46075 143337 33410 36090 44200 42385 22299 25547 28291 20202 111208 28849 40991 17634 23397 31328 18251 802510
2021-05-26 39006 28326 21738 46089 143355 33417 36097 44215 42388 22303 25554 28298 20206 111241 28853 41001 17647 23401 31332 18256 802723
2021-05-27 39018 28353 21751 46120 143408 33424 36119 44230 42408 22313 25568 28321 20215 111296 28863 41026 17655 23415 31348 18268 803119
2021-05-28 39045 28385 21771 46166 143458 33443 36140 44249 42430 22329 25577 28333 20227 111355 28867 41043 17663 23433 31370 18283 803567
2021-05-29 39065 28416 21791 46219 143522 33449 36157 44276 42450 22332 25601 28353 20237 111406 28875 41061 17674 23453 31394 18301 804032
2021-05-30 39071 28427 21805 46261 143556 33459 36181 44302 42464 22353 25613 28357 20241 111448 28886 41080 17689 23465 31415 18309 804382
2021-05-31 39081 28434 21808 46274 143577 33463 36184 44304 42473 22358 25623 28359 20243 111478 28891 41087 17694 23468 31424 18315 804538
Dátum BKK BAR BÉK BAZ BUD CSCS FEJ GYMS HAJ HEV JNSZ KOM NÓG PES SOM SZSZB TOL VAS VESZ ZAL Össz.
2021-06-01 39095 28443 21814 46286 143599 33464 36194 44312 42479 22361 25631 28365 20255 111502 28892 41096 17695 23474 31435 18320 804712
2021-06-02 39099 28460 21825 46315 143653 33466 36202 44320 42497 22368 25638 28370 20260 111551 28900 41106 17698 23487 31447 18325 804987
2021-06-03 39114 28473 21836 46348 143698 33488 36212 44330 42509 22376 25647 28378 20268 111603 28909 41112 17707 23495 31464 18335 805302
2021-06-04 39127 28481 21837 46383 143747 33506 36221 44341 42514 22383 25663 28382 20272 111644 28913 41121 17714 23502 31477 18343 805571
2021-06-05 39141 28491 21845 46423 143782 33517 36235 44354 42518 22395 25669 28385 20285 111703 28915 41132 17723 23517 31489 18352 805871
2021-06-06 39145 28495 21850 46433 143810 33524 36241 44364 42521 22398 25671 28387 20289 111730 28920 41135 17723 23525 31494 18353 806008
2021-06-07 39148 28496 21860 46445 143819 33530 36244 44366 42523 22398 25674 28389 20293 111742 28921 41138 17725 23526 31498 18354 806089
2021-06-08 39153 28501 21865 46454 143828 33533 36246 44367 42530 22403 25681 28394 20295 111764 28922 41147 17729 23533 31504 18357 806206
2021-06-09 39160 28508 21867 46475 143852 33539 36252 44377 42535 22407 25687 28405 20302 111801 28923 41150 17732 23542 31510 18361 806385
2021-06-10 39164 28514 21874 46493 143886 33542 36256 44386 42543 22416 25701 28409 20306 111850 28927 41152 17735 23547 31520 18370 806591
2021-06-11 39173 28523 21879 46513 143910 33555 36269 44398 42553 22421 25710 28419 20310 111876 28927 41160 17738 23555 31527 18374 806790
2021-06-14 39187 28532 21887 46547 143949 33562 36273 44406 42570 22430 25724 28427 20316 111914 28933 41168 17742 23559 31537 18382 807045
2021-06-15 39191 28535 21891 46557 143954 33562 36273 44407 42572 22432 25726 28429 20318 111920 28933 41175 17744 23559 31540 18384 807102
2021-06-16 39193 28539 21895 46566 143979 33564 36276 44411 42574 22442 25729 28438 20321 111930 28935 41178 17747 23560 31547 18385 807209
2021-06-17 39196 28541 21900 46578 143994 33568 36283 44417 42578 22447 25732 28443 20325 111948 28936 41180 17757 23564 31550 18385 807322
2021-06-18 39198 28545 21912 46587 144013 33570 36287 44419 42587 22451 25735 28445 20327 111963 28940 41183 17759 23567 31554 18386 807428
2021-06-21 39210 28546 21919 46608 144054 33571 36291 44425 42606 22461 25744 28449 20334 111996 28941 41195 17760 23572 31560 18388 807630
2021-06-22 39213 28549 21920 46612 144062 33572 36294 44427 42606 22462 25746 28451 20336 112005 28941 41198 17761 23578 31562 18389 807684
2021-06-23 39219 28551 21922 46619 144083 33573 36294 44430 42607 22468 25751 28454 20338 112025 28941 41200 17763 23580 31567 18390 807775
2021-06-24 39227 28554 21923 46623 144094 33575 36294 44432 42609 22471 25753 28457 20341 112032 28941 41201 17766 23592 31569 18390 807844
2021-06-25 39233 28554 21923 46630 144110 33575 36295 44438 42611 22475 25754 28464 20343 112040 28943 41202 17767 23592 31571 18390 807910
2021-06-28 39240 28558 21925 46646 144137 33576 36301 44441 42617 22478 25757 28468 20346 112062 28945 41205 17769 23602 31576 18393 808042
2021-06-29 39240 28558 21926 46648 144149 33577 36301 44443 42617 22478 25760 28469 20347 112065 28945 41209 17769 23602 31580 18393 808076
2021-06-30 39242 28560 21928 46657 144162 33579 36305 44445 42618 22480 25760 28471 20349 112069 28948 41210 17769 23602 31581 18393 808128
Dátum BKK BAR BÉK BAZ BUD CSCS FEJ GYMS HAJ HEV JNSZ KOM NÓG PES SOM SZSZB TOL VAS VESZ ZAL Össz.
2021-07-01 39244 28561 21931 46660 144169 33581 36305 44446 42619 22481 25761 28471 20349 112075 28951 41211 17769 23602 31581 18393 808160
2021-07-02 39246 28562 21931 46666 144176 33581 36306 44447 42619 22481 25761 28472 20351 112079 28953 41212 17772 23606 31583 18393 808197
2021-07-05 39247 28565 21932 46667 144204 33582 36309 44450 42619 22482 25761 28472 20352 112090 28957 41215 17772 23608 31585 18393 808262
2021-07-06 39248 28566 21936 46669 144211 33582 36309 44451 42619 22483 25765 28473 20352 112093 28957 41219 17773 23609 31585 18394 808294
2021-07-07 39249 28567 21937 46672 144223 33583 36309 44456 42621 22484 25767 28475 20354 112098 28957 41220 17774 23610 31588 18394 808338
2021-07-08 39250 28567 21939 46680 144234 33584 36313 44461 42621 22487 25770 28477 20355 112103 28958 41223 17775 23610 31588 18398 808393
2021-07-09 39250 28570 21940 46689 144241 33586 36313 44463 42622 22488 25770 28477 20357 112111 28960 41223 17776 23611 31592 18398 808437
2021-07-12 39258 28571 21945 46695 144266 33592 36316 44468 42623 22491 25771 28482 20360 112121 28963 41226 17776 23619 31597 18399 808539

Grafikonok[szerkesztés]

A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma az első hullám során:

A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma a teljes járvány során:

A Covid19-világjárvány magyarországi napi új regisztrált fertőzötteinek száma:

A Covid19-világjárvány magyarországi napi új regisztrált fertőzötteinek száma logaritmikus skálán:

Elhunytak[szerkesztés]

Az elhunytak neme és életkora[szerkesztés]

Utolsó frissítés: 2021. június 1.

Forrás: Elhunytak. Koronavírus.gov.hu

Az elhunytak átlagos életkora: 74,0 év. A Magyarországon készülő statisztikákban koronavírus általi halálozásnak számítanak minden olyan esetet, amikor egy beteg (függetlenül attól, hogy más betegsége is volt) koronavírustesztje pozitív lesz, és meghal. Sok országban másként számolnak (például csak azokat számolják, akik egyértelműen a vírus miatt vesztették életüket), ezért az egyes országok halálozási arányai összehasonlíthatatlanok egymással.

A heti adatok világszintű összehasonlításánál ezen kívül még azt is érdemes figyelembe venni, hogy a világ más-más részeit más időpontokban érték el a járvány különböző hullámai, más időpontokban tetőztek.

Mindezek ellenére készülnek nemzetközi összehasonlító statisztikák. A The New York Timesnak a kormányzati adatok és a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján naponta frissülő listájában a vírus elleni oltás magyarországi megkezdésekor, 2020. 12. 28-án, az összlakosságból 100 000 főre vetített halálozási mutató alapján – összesen 9161 elhunyt – Magyarország Európában a 14. helyen állt.[62] Ugyanezen források szerint, amikor Magyarországon a járvány harmadik hulláma zajlott, 2021. 03. 03-án Magyarország a 100 000 főre vetített, utolsó egy hét alatt a napi elhunytak átlagos száma alapján – átlagosan napi 110,3 elhunyt – Európában és globálisan is Szlovákia, Csehország és Montenegró után a 4. helyen állt.[63] Ugyanitt a magyarországi március 8-i lezárások után két héttel a lakosságarányos heti elhunytak száma szerint 2021. 03. 23-ára globálisan az első helyre jutottunk.[64] 2021. április 19-én, a korlátozó intézkedések enyhítésének második lépéseként a tantermi oktatás részleges újraindításakor, Magyarország – átlagosan napi 252,4 elhunyt – globálisan változatlanul az első helyen állt.[65] Április 24-én, korlátozások feloldásának harmadik fázisában a lakosságarányos heti mozgóátlag alapján – átlagosan napi 205,9 elhunyt – Magyarország továbbra is globálisan az élen állt, ekkor a pandémiában elhunytak száma lakosságarányosan a 3. legmagasabb volt, összesen 26 420 elhunytat tett ki.[66]

A harmadik hullám alatt, a 2021. április 25-én bejelentett áldozatok között volt egy 3 hónapos kisfiú is, ő a járvány eddigi legfiatalabb áldozata, valamint korábban egy 8 hónapos, szintén koronavírusos csecsemő is felkerült az elhunytak listára, viszont az ő halálukat nem a koronavírus, hanem egyéb betegség okozta.

Egy elhunytról nem közöltek életkori és nemi adatot.

Életkori csoport Elhunyt férfi Elhunyt nő Összesen
0–9 1 1 2
10–19 4 3 7
20–29 52 38 90
30–39 144 87 231
40–49 558 293 851
50–59 1526 777 2303
60–69 3987 2203 6190
70–79 4914 4303 9217
80–89 3413 5139 8552
90–99 691 1598 2289
100– 8 20 28
Összesen 15298 14462 29761

Az alábbi grafikonon az látható, hogy hogyan változott az elhunytak életkora az idő előrehaladtával. A vízszintes tengely nem lineáris idővonal, hanem az elhunytak sorszámát mutatja, a zöld vonal pedig az utolsó 256 elhunyt ember átlagos életkorát jelzi. A függőleges piros vonal az az időpont (2021. február 4.), amikor elkezdődött a legidősebb emberek tömeges oltása. A fekete egyenes vonal a zöld értékek alapján számított trendvonal.

Utolsó frissítés: 2021. május 1.

Az elhunytak területi eloszlása[szerkesztés]

Az összesítő szám melletti kérdőjel azt jelzi, hogy a megyei bontású adatok összege nem egyezik meg az összesítőben közölt számmal. Ennek oka ismeretlen.

Dátum BKK BAR BÉK BAZ BUD CSCS FEJ GYMS HAJ HEV JNSZ KOM NÓG PES SOM SZSZB TOL VAS VESZ ZAL Össz.
2020-06-10 1 2 0 6 328 6 43 2 2 2 2 37 1 91 1 0 3 0 8 16 551
2020-06-17 1 2 0 6 340 6 43 2 2 2 2 38 2 93 1 0 2 0 8 16 566 (?)
2020-07-16 1 2 0 6 360 6 43 2 0 2 2 43 3 95 1 3 2 0 8 16 595
2020-07-23 1 2 0 6 361 6 43 2 0 2 2 43 3 95 1 3 2 0 8 16 596
2020-11-24 192 104 77 270 999 100 191 229 137 123 153 156 125 401 64 267 54 108 151 107 4008

A 2020-2021-es heti halálozás összehasonlítása az előző 5 év átlagával[szerkesztés]

A népességmozgás monitorozása[szerkesztés]

A Covid19-pandémia ideje alatt hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselői közösen kidolgozták az országos szintű népességmozgást monitorozó módszertant. A módszertan a mobiltelefonok használatakor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefont használók földrajzi helyének becslésére. Fontos hangsúlyozni, hogy személyazonosításra teljesen alkalmatlan. Mivel a három nagy mobilszolgáltató európai szinten is jelentős szereplő, a módszertan könnyen adaptálható más országokra, illetve alkalmassá tehető a tagországok közötti vándorlás elemzésére is.[67]

Halálozási mérföldkövek[szerkesztés]

A kormány koronavírus-portálján nyilvános – de persze anonimizált – lista szerepel a koronavírus-megbetegedésben elhunytak számáról.[68] Ennek tanúsága szerint 2022. január 10-én halt meg a negyvenezredik covid-beteg magyar.[69] A harmincezredik halálesetre mintegy fél évvel korábban, 2021. július 8-án került sor.[70] A húszezredik koronavírusos haláleset 2021. március 29-én, a tízezredik 2021 januárjában történt.[71]

A halálozási statisztikák elemzői mindig hangsúlyozzák, hogy a pontos adatgyűjtést nehezíti, hogy nem egyszerű pontos oksági összefüggést találni a koronavírus-fertőzések és a halálozások között. A covid-betegek gyakran más súlyos betegségben is szenvednek, és ezért nem világos, hogy a halála pillanatában koronavírus-fertőzött ember halálát a covid vagy valamely más alapbetegség okozta. Ugyanakkor bizonyos szempontból a koronavírus áldozatának tekinthető az az ember is, aki halála pillanatában nem volt fertőzött, de aki esetleg a kórházak covid miatti túlterheltsége folytán nem kapott kielégítő orvosi ellátást.[72]

A szomszédos országok fertőzöttsége[szerkesztés]

Intézkedések[szerkesztés]

2020 januárjának végén hozták létre a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, amelynek vezetője Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, további tagjai pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos, Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, Balogh János országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Terrorelhárítási Központ, a Dél-Pesti Centrumkórház, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat főigazgatói.[73] A törzs azonnal nyilvánosságra hozta a járvány elleni védekezés céljából megalkotott akciótervét.[74] Amikor később bizonyítottan megjelent a fertőzés az országban, bejelentették, hogy az operatív törzs innentől kezdve naponta, délben ülésezik.[75]

Február elsején Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője bejelentette, hogy a büntetésvégrehajtási szervezet debreceni és sátoraljaújhelyi,[76] fogvatartottakat alkalmazó üzemében megkezdődött az egészségügyi védőmaszkok tömeges gyártása. Napi 12 órás munkával 20 000 darab maszkot készítenek el naponta, amelyet az ország különböző pontjain található raktárakban helyeztek el,[77] illetve folyamatosan szállították ki a háziorvosok számára.[78]

Még mielőtt az első iráni fertőzött diákot megtalálták volna, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette: Magyarország határozatlan időre felfüggeszti az illegális bevándorlók beengedését a tranzitzónába, mivel állítása szerint az oda érkezők jelentős része a Covid19-járvány egyik gócpontjából, Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, ezért fennáll a fertőzésveszély.[79]

Március 6-án úgy döntöttek, Magyarország innentől kezdve nem ad ki vízumot iráni állampolgárok számára, valamint azt is elrendelték, hogy a járvány elleni védőfelszereléseket mostantól csak az operatív törzs engedélyével lehet külföldre vinni, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük Magyarországon.[80]

Március 7-én, amikor az ismert fertőzöttek száma 5 volt, bejelentették, az operatív törzs ajánlására, biztonsági okokból nem fogják megtartani a március 15-i központi állami ünnepséget.[81] Ugyanilyen okból Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is bejelentette, nem tartják meg a városházi ünnepi rendezvényt sem.[82] Ugyanígy döntött több nagyváros, köztük Székesfehérvár, Szeged, Kaposvár[83][84] és Miskolc[85] is, emellett elhalasztották a március 18–19-re tervezett műegyetemi állásbörzét is.[86]

Az Országos Mentőszolgálat minden megyében és a fővárosban újabb kocsikat állított szolgálatba az esetlegesen megnövekedő szükséglet kielégítésére.[87] A Dél-pesti Centrumkórház Szent László telephelyén 145 ágyat szabadítottak fel, hozzátéve: a telephely kapacitása 81 kórterem 189 ággyal. Ha a kórház kapacitása kimerülne, akkor szerte az ország területén lévő, elkülönítésre alkalmas kórházakba szállítják a karanténban őrizendő személyeket.[81] Március 8-ától az összes fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális intézményében látogatási tilalmat rendeltek el.[88]

Az operatív törzs azt is javasolta, szüneteltessék a Milánó és Budapest, valamint a Milánó és Debrecen közötti repülőjáratokat, mivel a járvány európai gócpontja Észak-Olaszországban található.[81] Március 9-től ez életbe is lépett: a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér nem fogad több észak-olasz járatot.[89]

A budapesti tömegközlekedésben sűrítették a fertőtlenítéseket, az első ajtós felszállást pedig felfüggesztették, hogy megszűnjenek a tumultusok.[90] Március 13-ától Miskolcon is felfüggesztették az első ajtós felszállást.[91]

Március 11-i közleményében az Országos Vérellátó Szolgálat tudatta: 30 napra kizárnak minden olyan személyt a véradásból, aki február 5-e után külföldön járt.[92] Ezen a napon megjelent a 41/2020. (III. 11.) kormányrendelet, a hatályos jogszabály az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről rendelkezett.[93]

A pandémia magyarországi kezelése során számos esetben szükség volt hatósági házi karantén elrendelésére is. A kiadott rendelet szerint a potenciálisan fertőzött, de tünetmentes személy két hétig köteles az otthonában tartózkodni és vendéget sem fogadhat.[94] A Fővárosi Önkormányzat március 14-ei döntése értelmében március 16-ától leállt az óvodai és bölcsődei ellátás. Bezárt a Fővárosi Állat- és Növénykert, továbbá az összes fürdő. Szintén 16-ától 100 forintos áron lesz használható a MOL Bubi közbringarendszer, illetve életbe lépett az első ajtós felszállási rend megszűnése.[95]

A budapesti tömegközlekedési járművek vezetőkabinjának környezetét a Covid19-járvány során, a vezetők egészségének védelme érdekében lezárták

Március 19-én Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és az általa vezetett munkacsoport elfogadta és kidolgozta a korábban bejelentett gazdasági intézkedések alapjául szolgáló javaslatokat a gazdaság újraindításáért.[96]

Március 24-én, a védekezés tizenharmadik napján, a csak külföldön beszerezhető arcmaszkok és a védekezéshez szükséges egyéb eszközök hiányának pótlásában áttörés történt, Orbán Viktor Facebook-oldalán jelentette be, hogy „befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya. Több mint hárommillió maszk, 100 ezer teszt, 86 lélegeztetőgép Kínából.”[97] Ugyanezen a napon elkészült a Nyelvtudományi Intézet által elkészített koronavírus-tájékoztató jelnyelven és cigány nyelven is, az Országos Mentőszolgálat számára.[98]

Március 25-én áttörés történt a védekezéshez szükséges fertőtlenítőszer kialakult átmeneti hiányának megszüntetésében, amikor bejelentették, hogy a magyar tulajdonú MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. óriásvállalat almásfüzitői telepe megkezdte a Mol Hygi elnevezésű, egyelőre 2 literes, újrahasznosítható műanyagból készült flakonban elérhető fertőtlenítőszereinek gyártását, a fertőtlenítőszert eljuttatja a kiskereskedelmi forgalomba is, és az állandóan nyitva tartó Mol kutaknál is elérhetőek lesznek.[99] Ugyanezen a napon elkészült a budapesti Szent László Kórház udvarán az a sátorrendszer, amelyet a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakállománya debreceni, hódmezővásárhelyi és szolnoki katonákkal kiegészülve épített fel. Az ideiglenes sátrak használhatóak a betegek előosztályozására, lehetővé teszik, hogy a koronavírus-fertőzésben megbetegedett súlyos esetek a lehető legrövidebb időn belül az optimálisnak számító gyógyító helyre kerülhessenek.[100]

Április 6-tól országszerte ingyenessé vált a parkolás minden közterületen. Az indoklás szerint a döntés célja, hogy kevesebben használják a fertőzésveszélyt magában hordozó tömegközlekedést.[101]

Április 27-től kötelező a maszk vagy egy kendő, sál. El kell takarni az arcot a tömegközlekedést igénybe vevőknek.

Szeptember 15-től leszállíthatóak a BKV, Volán járatairól azok az utasok, akiken nincsen arcot, orrot takaró maszk vagy sál.

Az országos veszélyhelyzet kihirdetése[szerkesztés]

A kijárási korlátozásról tájékoztató hirdetőoszlop Budapesten, a Kossuth térnél 2020. április 3-án
Turistáktól és járókelőktől mentes Kossuth tér a kijárási korlátozás alatt, 2020. április 3-án

Március 11-én Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a Kormány döntött az országos veszélyhelyzet bevezetéséről. Az egyetemeken felfüggesztik az oktatást (távoktatásra állnak át),[102] a négy legfertőzöttebb országból (Kína, Irán, Olaszország és Dél-Korea) senki nem jöhet be Magyarországra, csak a magyar állampolgárok. A kormánytisztviselők és az államtitkárok csak miniszteri engedéllyel utazhatnak. A szlovén és az osztrák határon visszaáll az ellenőrzés, ezekből az országokból nem érkezhetnek vonatok, buszok és repülők az országba. Az utazási tilalom területéről hazatérő magyaroknak automatikusan 14 nap karantén lesz kötelező. A zárt térben tartandó, legalább 100 fős rendezvények, köztük például a színházi előadások megtartása tilos, az 500 főnél nagyobb kültéri sporteseményeket zárt kapuk mögött tarthatják meg. Felfüggesztésre került a „Határtalanul” program és a magyar diákok külföldi nyelvtanulási programja is. Mivel úgy vélik, a vírus kifejezetten az idősekre veszélyes, a gyerekekre nem, ezért az iskolákban egyelőre nem szünetel az oktatás, az óvodák és bölcsődék esetében pedig az önkormányzatok dönthetnek, hogy vezetnek-e be korlátozó intézkedéseket. Gulyás elmondta, ha lesz rá ok, az iskolákat is bezárják.[103][104]

Hozzátette, ezek visszavonásig lesznek érvényesek, előre láthatólag hónapokig is fennmaradhatnak.[105][106] A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a rendelkezések „pillanatnyilag visszavonásig érvényesek, nem látjuk meddig szükséges fenntartani ezeket az intézkedéseket, de konszenzus van arról hogy nem hetekről, hanem hónapokról beszélhetünk.[107]

A „40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet Veszélyhelyzet kihirdetéséről” a Magyar Közlöny 2020. március 11-én a 39. számában jelent meg. A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki. A rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lépett hatályba.[108] A rendkívüli jogrend 15 napig tartható fent, utána a parlament jóváhagyására van szükség, hogy meghosszabbíthassák azt.[109]

A bejelentést követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma levélben arra kérte az intézmények vezetőit, hogy minden iskolai programot mondjanak le, március 15-ei és más ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, osztálykirándulást, a Határtalanul! programot, az Erasmus és Erasmus+ programot, külföldi nyelvtanfolyamot, a testvériskolai látogatásokat is.[110]

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy kárpótolja-e az állam a moziüzemeltetőket, Gulyás Gergely azt válaszolta a keletkezett kár megosztásáról, hogy „a lex Rhodia[111] nevű régi jogelv szerint a közös érdekből okozott kárt közösen is kell viselni.”[112] Március 13-án, pénteken reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az iskolák bezárása nem indokolt, részben azért, mert a gyerekek elhelyezéséről a szülőknek kéne gondoskodniuk, a tanárokat fizetés nélküli szabadságra kéne küldeni.[113] Miután azonban pénteken az összes parlamenti frakció (kormánypártok és ellenzék egyaránt) az iskolák bezárása mellett foglalt állást, a miniszterelnök még aznap este bejelentette, hogy hétfőtől bezár az összes oktatási intézmény. Tíz területen állítottak fel akciócsoportokat, többek között (mint később kiderült, Kiskunhalason[114]) egy ideiglenes konténerkórházat is létrehoznak a járvány idejére. Ötödik országként Izraelt is felvették arra a listára, ahonnan nem léphetnek be külföldiek Magyarország területére.[115]

Miután elrendelték, hogy március 16-tól kezdve bezárják az iskolákat és tantermen kívüli digitális munkarend lesz bevezetve, az Oktatási Hivatal március 14-én délután közreadta az első módszertani ajánlását.[116][117] 14-én jelent meg a rendelet, amely a bíróságokon rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.[118]

Március 16-án az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor újabb intézkedéseket ismertetett. Éjféltől az összes nem magyar állampolgár előtt lezárják a határokat, és minden rendezvényt betiltanak. Az éttermek és a kávézók csak 15 óráig lehetnek nyitva.[119]

Március 27-én hirdették ki, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások lépnek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhat lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak, máskor csak a legfeljebb 65 évesek.[120]

Március 30-tól a kórházak élére úgynevezett kórházparancsnokok kerültek, akik fő feladata az, hogy segítsék az intézmények készlet- és erőforrás-gazdálkodását. Orvosszakmai kérdésekben sem döntéseket nem hozhatnak, sem javaslatokat nem tehetnek.[121]

Április 16-án 11 iráni állampolgár hagyta el az országot, közülük nyolcan önként, hárman hatósági kitoloncolás keretében. Néhány nappal később újabb három iráninak kellett távoznia. Köztük vannak azok is, akik korábban rendbontó viselkedéssel megsértették a karantén szabályait.[122] Az egyik iráni diák szerint csak egyszer tört ki „kisebb zűrzavar” az egyik kórteremben, és szerinte indulatuk érthető volt. Mint mondta, a diákok egyikének pozitív lett a teszteredménye, de az orvos megtiltotta, hogy elmondja ezt társainak, akikkel egy szobában van. Amikor ezt mégis megtudták a szobatársai, „kiakadtak”, és számon kérték az orvoson a tájékoztatás elmaradását.[123]

Gazdasági intézkedések a veszélyhelyzet következtében[szerkesztés]

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a koronavírus hatásai kapcsán a kormánynak a gazdaság valós igényére kell reagálnia, ehhez még várják a kereskedelmi és iparkamara összesítését.[124] Március 18-án a kora délutáni órákban Orbán Viktor ismét néhány fontos bejelentést tett a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Ezt azonban nem az erre fenntartott kommunikációs eszközökön keresztül, hanem a saját Facebook-oldalán tette meg.[125] Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő emberek és gazdasági szereplőkkel kapcsolatban meghozott első döntésekről tájékoztatott:

  • Minden magánszemély és vállalkozás március 18. huszonnégy órakor fennálló hitelének tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre kerül. A törlesztési moratórium lejárta után a hiteleket tovább kell fizetni. A bankok a moratórium alatt kamatot számolhatnak fel a tartozásra, ezáltal a teljes visszafizetendő összeg növekedhet, ugyanakkor a havi törlesztő összege nem változhat 2021-től sem. Ez a gyakorlatban a hitel futamidejének a meghosszabbodását jelenti.[126]
  • A rövidlejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek.
  • A 2020. március 19-től felvett lakossági fogyasztási hitelek THM-ét a Kormány 5,9%-ban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont) maximalizálja az év végéig. A maximalizált THM nem vonatkozik a jelzáloghitelekre.[127]
  • A Kormány június 30-ig a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatás, a sport, a kultúra és a személyszállítás területén a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedi, míg a munkavállalók esetében nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken.
  • A KATA szerint adózó taxisok átalányfizetési kötelezettsége alól június 30-ig mentesülnek.
  • A fenti ágazatokban a helyiségek bérleti szerződését nem lehet felmondani, a bérleti díjat nem lehet megemelni.
  • Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni.
  • A munkavállalási szabályok rugalmasabbak lesznek, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben megegyezésre jussanak.[128]
Bezárt bolt a járvány idején, a veszélyhelyzet az idegenforgalom mellett a kereskedelemnek is jelentős veszteségeket okozott

Március 19-én a Magyar Közlönyben megjelentek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott azonnali intézkedések rendeletei.[129] Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség (MBSZ) képviselőivel egyeztetett a magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 17-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztéséről.[130]

A miniszterelnök már a járvány kezdeti szakaszában kijelentette, hogy a 2020-as és a 2021-es költségvetést teljesen újra kell tervezni. Április elején több olyan intézkedést jelentettek be, amelyek során nagy mennyiségű pénzt csoportosítanak át, illetve vonnak el más szektoroktól a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindításának céljára. A különböző minisztériumoktól 1345 milliárd forint került átcsoportosításra, míg az összes pártnak járó támogatás fele, a multinacionális láncok kereskedelmi adója, a pénzügyi szektortól elvont 55 milliárd forint és a gépjárműadó eredetileg az önkormányzatoknak szánt része kerül ide.[131]

A biztonsági intézkedések enyhítése[szerkesztés]

Azzal párhuzamosan, hogy számos európai országban április második felétől kezdve (a gazdasági károk mérséklése érdekében) enyhíteni kezdték a korábban meghozott szigorú korlátozásokat, május 4-én Magyarországon is megkezdődött az enyhítés. Mivel a fertőzöttek és az elhunytak száma Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ezért itt megmaradtak a korábbi korlátozások, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, csak nézők nélkül.[132]

Május 18-tól vidéken (mostantól Pest megyét is beleértve) a vendéglátó egységek már beltérben is fogadhattak vendégeket, megnyithattak a szálláshelyek, Budapesten pedig feloldották a kijárási korlátozást, és bevezették ugyanazokat az enyhítéseket, amiket a vidéki megyékben két héttel korábban.[133] Május 25-től (Budapest kivételével, ahol egy héttel később) az (addig csak ügyeletet biztosító) óvodák és bölcsődék visszatértek a veszélyhelyzet előtti működéshez.[134]

Mivel májusra–júniusra Európa legtöbb országában jelentősen javult a járványhelyzet, sorozatban oldották fel az utazási korlátozásokat Magyarország és egyes országok között. Korábban sok esetben negatív vírustesztre volt szükség egy országba való belépéshez, illetve az oda utazóknak vagy az onnan hazatérőknek két hetes hatósági karanténba kellett vonulniuk: ezek a korlátozások szűntek most meg. Először május végén Szerbia, aztán Szlovénia, később Szlovákia, Ausztria, Csehország, Németország, június 12-től Horvátország, majd 17-től már Románia felé is szabaddá vált az utazás.[135][136]

Az egészségügyi ellátás is fokozatosan tért vissza a régi működéséhez, a teljes ellátórendszer június 15-től indult újra.[137] A legtöbb intézmény feloldotta a látogatási tilalmat is.[138]

A márciusban kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án szűnt meg, helyette legalább 6 hónapra járványügyi készültséget vezettek be. Ugyanekkor megszűnt a 65 év felettiek 9 és 12 óra közti vásárlási idősávja.[139]

Július elején a vírushelyzet világ számos helyén súlyosbodott, köztük néhány európai országban is. Ezért az operatív törzs felhívására az országos tisztifőorvos ismét szigorításokat jelentett be a külföldről beutazók számára: a Föld országait három (zöld, sárga és piros) kategóriába sorolták, és a színekhez különböző szigorúságú karanténszabályokat léptettek életbe. Kezdetben Európa legtöbb országa zöld (alacsony kockázatú) besorolást kapott, kivéve például a szomszédos országok közül Szerbia és Románia (sárga), valamint és Ukrajna (piros), a többi földrész szinte összes országa piros minősítésű volt. A besorolást időről időre felülvizsgálták.[140]

A második hullám[szerkesztés]

Vasárnapi mise a Fejér megyei Mány római katolikus templománál 2020. október 4-én

Augusztusra nyilvánvalóvá vált, hogy elkezdődik a járvány második hulláma. Ennek során azonban (a világ nagy részéhez hasonlóan) nem hoztak olyan szigorú intézkedéseket, mint az első hullámban. Szeptember elsején újra „lezárták a határokat”, ami azt jelentette, hogy aki külföldről lépett be az országba, annak két hétre (később 10 napra) karanténba kellett vonulnia, kivéve, ha ezen időszak alatt két (önköltséges) negatív vírustesztet tudott felmutatni. Az iskolák és óvodák a megszokott módon működtek, de ha egy-egy osztályban fertőzött tanulót találtak, akkor az osztály egy időre digitális oktatásra állt át. Néhány iskolát teljesen be kellett zárni egy-egy rövidebb időszakra.

A második hullám során elsősorban nem az otthon maradásra, hanem a közösségben történő maszkviselésre hívták fel különféle kampányokban az emberek figyelmét.

Novemberre a helyzet azonban egész Európában, azon belül Magyarországon is annyira súlyossá vált, hogy ismét szigorú korlátozásokat kellett bevezetni. November 11-től esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, tilossá vált mindennemű gyülekezés, a sportrendezvények ismét zárt kapussá váltak, ha egyáltalán megtartották őket (amatőr tömegsport például nem volt művelhető), az éttermek nem fogadhattak vendégeket, a legtöbb üzlet este 7 óráig lehetett nyitva, a szállodák nem fogadhattak turistákat (csak üzleti vagy oktatási célból érkező vendégeket), az iskolákban 9. évfolyamtól kezdve, illetve az egyetemeken és főiskolákon digitális, tantermen kívüli oktatást vezettek be, bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, és kulturális eseményeket, például karácsonyi vásárokat sem lehetett tartani. Esküvőkön és temetéseken csak korlátozott számban lehettek jelen résztvevők.[141]

A védőoltás[szerkesztés]

Az év során a világ számos pontján fejlesztettek ki különböző oltásokat a vírus ellen, azonban ezek tesztelése és engedélyezése sok időt vett igénybe. Magyarország az amerikai, a nyugat-európai, a kínai, az izraeli és az orosz fejlesztésű vakcinák kutatási és engedélyezési folyamatait is figyelemmel kísérte, hogy amint lehetőség nyílik rá, elkezdődhessen a lakosság oltása, amely az emberek számára ingyenes és önkéntes. Már az első engedélyezett oltóanyag megjelenése előtt elindult a kormány „vakcinainfó” nevű világhálós portálja, amelyen előzetesen regisztrálni lehetett az oltásra, ám ez csak igényfelmérőként szolgált, az oltásokat a lakosság nem a regisztráció sorrendjében, hanem a betegség általi veszélyeztetettség mértéke alapján felállított sorrend szerint kapta meg. Az idősek postai úton is kaptak lehetőséget a regisztrációra.[142]

Elsőként, gyorsított eljárást követően, 2020. december 21-én, a Pfizer és a BioNTech vakcináját engedélyezték az EU-s hatóságok.[143] Az engedélyezést követően 2020. december 26-án az Európai Unióban mindenkit megelőzve, Magyarországon és Szlovákiában kezdték meg a tömeges koronavírus elleni védőoltást.[144][145] Elsőként az egészségügyi dolgozók részesültek belőle, később az idősotthonok lakói, majd a többi idős, valamint az idült betegségben szenvedő lakosok. Hamarosan engedélyt kapott a Moderna által kifejlesztett védőoltás, majd az AstraZenecáé, és még mielőtt az uniós hatóságok engedélyezték volna, a magyar hatóságok külön veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt adtak ki az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinára. Utóbbi kettő beadása 2021 februárjától az EU-ban elsőként Magyarországon kezdődött meg. A kínai Sinopharm cég vakcináját 2021. február 28-án Orbán Viktor miniszterelnök is megkapta.[146]

Március elsejére Magyarország följött a harmadik helyre az Unióban az átoltottak lakosságarányos számát tekintve: csak Málta és Dánia állt jobban,[147] egy héttel később pedig Dániát is megelőzve a második helyre lépett előre.[148]

Amikor március végén kiderült, hogy április közepén újranyithatnak az iskolák, bejelentették, hogy április 1-étől kezdve soron kívül kaphatnak oltást a regisztrált pedagógusok és egyéb köznevelési dolgozók.[149] Ugyancsak március végén az addigi nemzetközi tapasztalatok és tudományos ajánlások alapján szakmai állásfoglalás született arról is, hogy az mRNS alapú vakcinákat az addig oltakozásra nem javasolt várandósok is megkaphatják, így rögtön elindult a várandósok soron kívüli oltása is.[150] A Magyar Honvédség úgynevezett „oltóbuszokat” is üzembe helyezett, amelyek az ország kisteleüpéseit járták.[151]

Az április végéig tartó időszakot, ugyanúgy, mint a világ szinte bármely országában, Magyarországon is az jellemezte, hogy kevés oltóanyag állt rendelkezésre: amikor beérkezett egy-egy szállítmány, az szinte azonnal el is fogyott. Április végén érkezett el az az állapot, amikor már elegendő védőoltás állt rendelkezésre ahhoz, hogy bárki, aki regisztrált rá, legfeljebb néhány nap alatt hozzá is juthasson. Emiatt indult el április 26-tól az a világhálós időpontfoglaló rendszer, amellyel bárki oltási időpontot foglalhatott magának, anélkül, hogy megvárná, amíg a háziorvosa behívja oltásra. Az első napokban csak a Sinopharm vakcinára lehetett jelentkezni, utána a lehetőség más oltóanyagokkal bővült.[152][153][154]

A harmadik hullám[szerkesztés]

Még mielőtt a járvány második hulláma elmúlt volna, 2021 februárjában ismét jelentős növekedésnek indult a betegek száma: ez volt a harmadik hullám kezdete. Szlávik János járványügyi szakember és Rusvai Miklós virológus már a hullám kezdetekor úgy vélekedett, hogy ennek oka nem az esetlegesen rossz védekezés, hanem a Magyarországon is egyre gyorsabban terjedő, az eredeti vírusnál sokkal fertőzőbb mutációk, különösképpen az úgynevezett brit variáns vírus.[155][156] Ez később egyértelműen be is igazolódott: március végén már szinte az összes megbetegedést ez a variáns okozta.[157]

Március elejére a helyzet olyan súlyossá vált, hogy újabb szigorításokat kellett bevezetni. Március 8-tól az óvodák és általános iskolák is egy hónapos időtartamra bezártak, majd, mivel a helyzet egy hónap alatt sem javult lényegesen, később a bezárás időbeli hatályát meg kellett hosszabbítani. Azok az üzletek sem nyithattak ki, amelyek nem számítottak létfontosságúnak (kivéve például a dohányboltok, lottózók: ezek kinyithattak). A magánegészségügy kivételével a szolgáltatások szüneteltek, a települési közterületeken pedig mindenhol kötelezővé vált a maszkok használata.[158]

Enyhítések a harmadik hullám során és után[szerkesztés]

Március közepén a miniszterelnök ismertette azokat a terveket, miszerint amint a legalább egy oltást megkapottak száma eléri a 2,5 millió főt, megkezdődhet a védelmi korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésének első lépése.[159] Ezt a két és félmilliós határt április 6-án lépte át a beoltottak száma, így másnaptól lerövidült az éjjeli kijárási tilalom hossza, újranyithattak az addig bezárt üzletek (igaz, 10 m²/fős benttartózkodási korláttal), és újraindulhattak a fodrászatok, kozmetikák és más szolgáltatók.[160]

Április 19-én újranyitottak a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, április 24-én pedig, miután az első oltást megkapó emberek száma meghaladta a 3,5 milliót, a vendéglátóhelyek teraszai is nyithattak.[161] A következő héten (egy év után) megszűnt a látogatási tilalom az idősotthonokban,[162] május 1-től pedig, a négymillió beoltott személy elérése miatt újabb jelentős enyhítések léptek életbe: tovább rövidült az éjszakai kijárási tilalom, az üzletek tovább lehettek nyitva, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára pedig lehetővé vált például a vendéglátóhelyek belső tereinek, a szállodáknak, a sportrendezvényeknek, a színházaknak, a moziknak, a múzeumoknak és az állatkerteknek a látogatása.[163]

Május 23-án, az ötmillió beoltott személy előző napi elérése után megszűnt a közterületi maszkviselési kötelezettség és az éjszakai kijárási tilalom, eltörölték az üzletek nyitvatartási korlátozását, szabad téren pedig (500 fős határig) megtarthatóvá váltak a különböző gyűlések, rendezvények, valamint legfeljebb 200 fő részvételével lakodalmakat is lehetett már tartani.[164][165]

Június elején, amikor már csak napi 100–200 új esetet észleltek és a halottak száma is napi 10 alá csökkent, bejelentették, hogy a harmadik hullám véget ért. Az operatív törzs rendszeres sajtótájékoztatói megszűntek, járványügyi adatokat pedig ezentúl hétvégén nem szolgáltattak.[166]

Kritikák, vitás ügyek[szerkesztés]

A járvány kapcsán kialakult kritikák eleinte a védőeszközök (például szájmaszk, arcmaszk, részecskeszűrő maszk) elégtelen számát és a kormányzat, valamint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs kommunikációit érintették. Volt eset, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatait politikai akciónak minősítette Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, aki egy újságírói kérdésre is kioktatással válaszolt. Ezenkívül az Operatív Törzs demográfiai adatokat sem hozott nyilvánosságra a járvány okozta fertőzések eloszlásáról, szemben más országokkal. Kritika érte azt a járványmegelőzési intézkedést is, hogy az addig élő sajtótájékoztatóikat a fertőzés lehetősége miatt, videokonferenciára cserélte az Operatív Törzs, amitől viszont nehezebb lett a kérdésekre választ kapni. Kritikus vélemények jelentek meg azért is, mert időkímélés céljából egy újságíró csak egy kérdést tehetett fel.[167][168][169][170][171] Főleg egészségügyben dolgozók kritizálták kezdetben a szájmaszkok és egyéb orvosi védőeszközök elégtelen számát is, ami miatt fertőzésveszélybe kerülnek az orvosok, ápolók és gyógyszerészek.[172][173][174] Orbán Viktor miniszterelnök március 20-i rádióinterjújában tagadta ezt, mert szerinte elég védőeszköz áll rendelkezésre.[175] Közben a megvásárolható arcmaszkok árát is a sokszorosára emelte néhány piaci szereplő a járvány árfelhajtó hatására.[176] Volt olyan önkormányzat, például az újbudai, amelyik saját költségén vett arcmaszkokat, László Imre ellenzéki polgármester szerint ugyanis Orbán nyilatkozatával ellentétben nincs elegendő maszk.[177] Néhány nappal ezen események után Kínából több millió maszk és több tízezer védőruha érkezett Magyarországra, amelyeket elsőként az egészségügyi dolgozók körében osztottak szét.[25][26] Viszont az is kiderült, hogy az egyik védőeszköz-szállítmányt küldő cég Kovácsics Iván, az ITM egyik tanácsadójának apjáé, mely emiatt több mint 5 milliárd forintban részesült.[178] Utólagos számítások szerint Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet lélegeztetőgépek beszerzésére az Unióban, miután darabáron ő költötte a legtöbbet ilyen gépekre.[179]

A kormány százezres nagyságrendben küldött szájmaszkokat Magyarországon kívüli rászorulóknak, elsősorban a határon túl élő magyar szervezeteknek, illetve néhány balkáni országba és a Vatikánba is 50 000 darabot, az idős papok, valamint a Pápai Német-Magyar Kollégiumban szolgálatot teljesítők számára.[180][181] Parlamenti felszólalásában az ellenzéki Szabó Tímea bírálta ezt az adományozási gyakorlatot.[182] Később erre válaszul, több határon túli magyar szervezet is bírálta Szabó Tímeát.[183][184] A szakképzési intézetek tanulói közel 100 000 maszkot készítettek: a kormányoldal szerint gyakorlatként, az ellenzék szerint azért, mert nekik a vizsgák idejére nem jutott a központilag beszerzett maszkokból.[185][186]

A március 22-én benyújtott koronavírus pandémia elleni védekezés miatt megszületett törvényjavaslat[187] több civil jogvédő szervezet szerint nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.[188] A március 23-án parlament elé került járvány-ellenes törvényt az ellenzék a benne lévő szerintük visszaélésre alkalmas joglehetőségek miatt kritizálta, ezért azt nem is támogatták.[189]

Szél Bernadett közgazdász végzettségű ellenzéki képviselő az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon ajánlását[190][191] kritizálta, amit a tisztifőorvos is kommunikált, amelyben úgy fogalmazott, hogy csak az viseljen maszkot, aki beteg. Szél a Columbia Egyetem kutatóinak megállapításaira hivatkozott, akik szerint a január 23-án elrendelt utazási korlátozások előtt a kínai fertőzöttek 86%-a tünetmentes volt, és így észrevétlenül is képesek voltak fertőzni. Kezdettől vita tárgya volt, hogy hogyan és mikor teszteljenek embereket a koronavírusra, valamint hogy ki és mikor viseljen szájmaszkot, amit szintén nem egyértelműen kommunikáltak, azt pedig egy átlagember nehezen tudja megállapítani mikortól is számít betegnek.[192] Korábban úgy nyilatkozott az Operatív Törzs, hogy a teszt nem ad teljes körű bizonyosságot a fertőzésre és nem akadályozza a terjedést sem. Ehelyett a személyes higiénia fontosságát emelték ki.[193] A WHO ajánlását magáévá tevő Operatív Törzs és a nemzetközi szervezet szakmai véleményét figyelmen kívül hagyó Magyar Orvosi Kamara szakmai véleménye, később is homlokegyenest szemben állt egymással a szájmaszk viselésének kérdésében. A lakosság kénytelen volt a külföldi tapasztalatok alapján vagy a magyar újságírók és más egészségügyi szakértők véleményére hagyatkozni a kérdésben.[194] Április vége felé kezdett a kormányzat és az Operatív Törzs is a tesztelés mellett állást foglalni, hogy monitorozni lehessen a vírus terjedését és fertőzését.[195][196][197]

A 2020. március 30-án elfogadott koronavírus-törvényt leginkább amiatt kritizálták, mert az a kormányzat számára a kormányrendeletekkel történő kormányzást időhatár nélkül tette lehetővé.[198][199][200] Ezzel egy időben került a Parlament elé az úgynevezett salátatörvény,[201] amelynek semmi köze a járványügyi védekezéshez, azonban ellenzéki oldalról összekötötték azzal.[202][203] Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint a törvény nem ellentétes az európai uniós joggal.[204]

Felháborodást váltott ki az a Kásler Miklós egészségügyi miniszter által kiadott rendelkezés is,[205][206] miszerint április 15-ig (a „legrosszabb forgatókönyvre” felkészülve) fel kellett szabadítani a kórházi ágyak 60%-át a járvány esetleges jövőbeli betegei számára, mert ehhez számos, addig kórházban ápolt beteg hazaküldésére volt szükség. Az operatív törzs azt hangsúlyozta, hogy akinek a hazaküldése egészségkárosodást okozna, az maradhat a kórházban, és az, hogy kit küldenek haza, orvosszakmai megállapításokon alapuló döntés lesz, mégis volt olyan eset, amikor az orvosi vélemény kielégítő állapotúnak mondott egy beteget, aki hazaküldése után elhunyt, több esetben pedig valóban rászorult embereket küldtek el. A betegek otthoni ellátására lehetne kérni segítséget az önkormányzatoktól, például otthonápolást, vagy palliatív ellátást, ám nagy valószínűséggel most ezek sincsenek erre a helyzetre felkészülve és erőforrás-hiánnyal küzdenek. Ugyanakkor volt olyan intézményigazgató is, aki azt mondta: jobb is, ha a krónikus belgyógyászati osztályokon fekvő idősek a járvány alatt inkább nem maradnak a kórházak többágyas szobáiban.[207][208][209] Más vélemények szerint ekkora ágyszám-felszabadítás és az Orbán Viktor által említett 7-8000 lélegeztetőgép nem indokolt, inkább a politikai kommunikáció része.[210][211] Sérelmezték azt is, hogy az ágyfelszabadítás kalkulációját nem transzparensen hajtották végre, hanem csak bejelentették végrehajtandó feladatként, ami mögött hozzá nem értés is állhat.[212] Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása szerint a miniszteri rendelet alkotmányellenes, mert az élethez, az emberi méltósághoz, vagy az egészségügyi ellátáshoz való jogot sérti, és noha ezen jogok sérülése alapvető morális problémákba is ütközik, Káslernek nem is lett volna joga így rendelkezni a hatályos magyarországi törvények alapján.[213] Sokakat felháborított az is, hogy a miniszter egy később vele készített interjúban letagadta azt, hogy ő adta ki az utasítást a kórházi ágyak 'felszabadítására', mondván szerinte ez az orvosok döntésén alapult, ezért a felelősség is az övék.[205][214][215] A Magyar Orvosi Kamara visszautasította Kásler szavait, a Magyar Helsinki Bizottság pedig pert helyezett kilátásba az EMMI-vel szemben az eset kapcsán.[216] Az intézkedésről az ENSZ is kérdéseket tett fel levélben Szijjártó Péter külügyminiszternek, aki válaszában visszautasította a szerinte bíráló megkeresést.[217]

Kritika érte a kormányzat munkahelyteremtésre vonatkozó elképzeléseit is, miután a járvány következtében rengeteg ember elveszítette az állását. A legfontosabb kritika arra irányult, hogy a munkanélküliek állami támogatása az EU országai között Magyarországon a legrövidebb idejű – három hónap – és ez is meglehetősen alacsony, ugyanakkor a kormányzat ezt nem is kívánta megváltoztatni, mondván ők a „munkaalapú társadalomban” hisznek, nem a „segélyezésben” és hogy „annyi munkahelyet fognak teremteni, amennyit a vírus elpusztított”. Az a vállalás is elhangzott részükről, miszerint három hónap múlva „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”. Érintettek és kormánytól független szakértők viszont bizonytalannak és kivitelezhetetlennek tekintették a terveket, amelyek szerintük a közmunkát jelenthetik.[218][219] Más kritikusok szerint az ígéret tulajdonképpen fenyegetés, mivel sokan katonai szolgálatra kényszerülhetnek.[220] Arra is rámutattak, hogy a sokaknak eddig sem sok segítséget jelentő járulékrendszer mellett a sok, hirtelen munkahelyét elvesztő ember mentálisan is megsínyli az elbocsátásokat, akik közül többen elveszíthetik albérletüket vagy feketén kénytelenek dolgozni, ezért az állam dolga lenne az ellátórendszer fejlesztése, hogy a rászorulók több ideig magasabb vásárlóértékű támogatáshoz jussanak, amíg nem sikerül ismét elhelyezkedniük.[221] 2021-re pedig az is kiderült, hogy számos kormányközeli személyhez köthető cég is nyertese lett a járvány miatt fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását célzó állami pályázatnak.[222]

Polémia lett az országszerte ingyenessé tett parkolás is, mert azzal az önkormányzatoktól jelentős bevételek estek ki és megnövekedett tőle a városi autóforgalom. Egy felmérés szerint a megkérdezett vidékiek 79, a budapestiek 68%-a inkább egyetértett az ingyenes parkolással,[223] azonban voltak olyanok, akik részéről kritika érte az ingyenes parkolást is, ugyanis szerintük a döntés a tömegközlekedést igénybe vevők számát nem mindenhol csökkentette, ugyanakkor az autóforgalom elsősorban Budapest belső kerületeiben, és néhány vidéki nagyvárosban 10-15%-kal megnövekedett (néhány budapesti városrészben 50 %-kal), és ez a nem elégséges számú parkolóhely miatt komoly gondokat okozott.[224][225]

Kásler Miklós egészségügyi miniszter rendelete alapján május 4-én hétfőn újraindult az egészségügyi ellátás. A rendelet szerint a páciensek csak telefonos egyeztetés és negatív koronavírus-teszt birtokában látogathatták a rendeléseket, az intézményeknek pedig védőeszközöket kellett biztosítaniuk számukra. Azonban az egészségügyi dolgozók szerint kérdéses volt a páciensek tesztjeinek elvégzése, költségvonzatának és a védőeszközöknek a biztosítása, miközben ők sem rendelkeztek továbbra sem elegendő számú védőfelszereléssel. Szerintük az operatív törzs által támogatott rendelkezéseket átgondolatlanul és túl gyorsan (egyetlen hétvége alatt) hozták meg.[226][227][228] Több pácienst a teszt hiánya miatt elutasítottak, akiknek a feltételezések szerint a PCR-teszt kiértékelésének ideje alatt is súlyosbodhat az állapota.[229] A kormány és az EMMI kommunikációja szerint a szakrendelők feladata a tesztek elvégzése. A szakrendelésekhez előírt PCR-teszteket pedig az NNK határozata alapján kijelölt laboratóriumok végzik.[230] Ettől függetlenül a visszajelzések az orvosi ellátások további nehézségeiről szóltak.[231]

Politikai csörtére is sor került a kormányzat és az ellenzéki főpolgármester, Karácsony Gergely között, miután egy fővárosi fenntartású, Pesti úti idősotthonban április elején nagy számban találtak fertőzötteket, akik közül később több mint 40-en elhunytak. A kormány képviselői az eset kapcsán többször is a főpolgármester „hanyagságát” igyekeztek kihangsúlyozni, a kormányzat pedig számos vizsgálatot is lefolytatott az intézményben, míg Karácsony felhívta a figyelmet, hogy a többi idősotthon és egészségügyi intézmény átfertőzöttségéről és ellenőrzéséről a kormányzat részéről alig valami hangzott el, ezenkívül tételesen cáfolta a vizsgálatok elmarasztaló megállapításait. Hozzátette azt is, hogy a kormány elhallgatja az egészségügyi dolgozók megfertőződöttségéről szóló adatokat,[232][233][234][235] a Gulyás Gergely által tartott Kormányinfón és az operatív törzs tájékoztatóin viszont többször elhangzott, hogy a fertőzött személyek közül hányan vagy milyen arányban találhatók egészségügyi dolgozók.[236] A Pesti úti otthon ügyében a kormánypárti politikusok többször hangoztatták, hogy nem volt jelen orvos az intézményben, Zacher Gábor toxikológus szerint viszont ez „huszadrangú kérdés”, mert egy járvány idején az eleve legyengült szervezetű idősek körében a halál mindenképpen „aratni fog”.[237]

Polémia alakult ki a kormányzat azon törvényjavaslatai körül is, melyek a „szolidaritás jegyében” nagyobb adóbevételeket vonnának el az önkormányzatoktól a korábbiakhoz képest, mert egyes vélemények szerint ezek főleg az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat sújtanák, beleértve a fővárosi önkormányzatot is.[238][239][240] A május 26-án benyújtott 2021-es költségvetésben Karácsony Gergely főpolgármester szerint több tétel is a fővárost bünteti.[241][242]

A járvány miatt elfogadott „gazdaságvédelmi tervből” is jelentős összegek kerültek átcsoportosításra olyan célokra, amelyeknek nem volt köze a hazai gazdaság megóvásához.[243][244][245] Közben Kásler Miklós videosorozatot indított a Facebookon, ahol a kormányzati intézkedéseket magyarázta és az ellenzéket kritizálta.[215]

Felháborodást váltott ki, hogy míg a járványhelyzet ellenére labdarúgómeccseket meg lehetett tartani – mint pl. június 3-án a Magyar Kupa rangadóját a Puskás Arénában[246] – addig koncertek szervezésére továbbra sem volt lehetőség, ami ennek a szektornak a megélhetését veszélyeztette.[247] Több érintett előadó is kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, kettős mércét emlegetve.[248][249][250][251] Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter július 16-án jelentette be, hogy a 2020. augusztus 20-i ünnepségek és a tűzijáték is elmarad, ekkor azzal indokolta a koncertszervezési tilalmat, hogy „a focimeccseken nem lehet alkoholt venni”.[252] Ez az állítás azonban egyértelműen nem felelt meg a valóságnak,[253] a valótlan indoklás pedig újabb bírálatokat váltott ki.[247][251] A rendezvény és fesztivál-szervezők többször adtak hangot aggodalmuknak, mivel a járvány és az amiatt hozott intézkedések ellehetetlenítik ebben a szektorban érdekelt vállalkozásokat és dolgozókat, ezt erősítette, hogy a kormány augusztus 15. után sem engedélyezte az 500 fősnél nagyobb zenés rendezvények megtartását. Cserébe a kormány „garázskoncertek” támogatását helyezte kilátásba a Magyar Turisztikai Ügynökség válogatásával, 5,3 milliárd forintos támogatással.[254] Többek közt Demjén Rózsi, Balázs Fecó vagy a Tankcsapda is a támogatottak közé került.[255] A szervezők és előadók számára viszont továbbra sem volt világos, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni ez a támogatási forma.[256] Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő augusztus 6-i közleménye szerint a kormány újabb, 2 milliárd 120 millió forintos csomagról döntött a könnyűzenei klubok és a fesztiválszervezők támogatására.[257] A szintén garázskoncertet tartó, nyíltan kormánykritikus HétköznaPICSAlódások punkzenekar koncertjét cenzúrázták, az egyik stábtagjukat pedig ismeretlenek bántalmazták a kormánykritikus videóklipje miatt.[258]

Az év májusában először a RegionalBahn blog osztotta meg, hogy a KTI javaslatára az ITM ideiglenes járványügyi menetrendet tervez bevezetni számos vasúti mellékvonalon, mely során több járatot autóbusszal pótolnának.[259][260] A kezdeti híresztelést se a minisztérium, se a MÁV nem erősítette meg, mégis többen tiltakozni kezdtek ellene, köztük számos Nógrád megyei politikus is, élükön Csach Gábor balassagyarmati polgármesterrel, akik nyílt levelet is küldtek Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár számára az üggyel kapcsolatban.[261] A tiltakozások ellenére végül május 28-án tette közzé a MÁV-START a június 6-ától életbe lépő változtatásokat.[262] A változtatások 36 vidéki vasútvonalat érintett, java részükön csupán pár vonatpárt hagyott meg, a többit autóbuszokkal pótolta, de 11 vonal esetében nem szerveztek pótlást sem. A változtatások bevezetését azzal indokolták, hogy a veszélyhelyzet következtében a vonatok átlagos utasforgalma jelentős mértékben lecsökkent.[262] A bejelentést követően a járványügyi menetrendet sorra érték a kritikák. Egyesek úgy vélték, a járványt ürügyként próbálják felhasználni további vonalbezárásokra, mások a megnövekedett menetidőket sérelmezték,[263] de arra is rámutattak, hogy a MÁV-START nem tartotta a kéthetes menetrend-előrejelzést,[264] illetve hogy egyes, az ideiglenes menetrendben pótolt személyvonatokat utasok nélkül, szerelvényvonatként a korlátozások ellenére is leközlekedtetik.[265][266][267] A kritikákra reagált Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója, és kijelentette, hogy a járványügyi menetrendet felül kell vizsgálni, és ahol a vasút versenyképesebb az autóbuszoknál, ott az alapmenetrendet vissza kell állítani.[267][268] A felülvizsgálatnak csak egy hónappal később lett eredménye: a MÁV-START és a GYSEV augusztus 1-jétől 10 vonalon,[269][270][271] október 1-jétől pedig további 10 vonalon állította vissza a június 6-a előtti menetrendet.[272][273] Az újranyitott vonalak első sorban azokból a térségekből kerültek ki, ahol a helyiek legjobban lobbiztak a járványmenetrend ellen,[274] azonban a többi 14 vonal esetében továbbra sincs meghatározva, meddig akarják érvényben tartani az ideiglenes menetrendet.

2020. szeptember 16-án Orbán Viktor újabb szigorításokat jelentett be, ezek alapján a maszk használata kötelező a tömegközlekedés és az üzletek mellett már a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, és az ügyfélfogadási irodákban is, és hogy a tesztek hatósági ára 19 500 forint lesz.[275] A lépést azért kritizálták, mert a hatósági ár miatt több cég kiszállt a tesztelésekből, szűkítve a tesztelési lehetőségeket, ezért a tesztek teljesen ingyenessé tételét követelték ellenzéki politikusok és egészségügyi szakemberek is. Szerintük az anyagiak a lakosságot is megfontolásra készteti, hogy tudnak vagy akarnak-e fizetni a tesztekért, miközben a tesztelést alapvetően fontosnak gondolják a fertőzöttség nyomonkövetésére.[276][277]

Kritika érte a 2020. szeptember 25-én tartott Bayern München és Sevilla FC közti Szuperkupa-rangadót is, amit NB1-es focimeccsként közönség előtt is meg lehetett tartani a Puskás Arénában. Többen, mint Markus Söder bajor miniszterelnök és Hansi Flick, a Bayern edzője is bírálta a meccs közönség előtti megtartását, de Joachim Löw német szövetségi kapitány és magyar ellenzéki politikusok is így vélekedtek.[278][279][280][281][282] Gulyás Gergely egy hónappal korábban még teljes határzárról beszélt, de a kupát megtarthatónak mondta: „Egy megoldást látunk: a futballdrukkerek akkor léphetnek be az országba, ha két negatív tesztet hoznak. A reptérről rögtön a meccsre visszük őket, ha annak vége, akkor vissza visszük őket a repülőtérre.”[283] Ennek ellenére ezek az intézkedések a rangadó napjára elmaradtak: ekkorra már elég volt egy negatív teszt is, a drukkerek mozgását pedig csak a stadionig irányították szervezetten, előtte mindenki szabadon közlekedhetett, voltak, akik több napot is a fővárosban töltöttek,[284] de sok drukker le is mondta a meccsen való részvételét.[285] Az UEFA mindenesetre sikeresnek ítélte a rangadó lebonyolítását.[286]

A 2020 szeptemberében újrainduló oktatást azzal kritizálták, hogy a kormányzat elhanyagolta az oktatási intézményekre vonatkozó egységes járványügyi előírásokat, miután úgy határozott, hogy nem zárja be az iskolákat. A PDSZ úgy vélte, hogy a közoktatásban dolgozóknak veszélyes körülmények között kell dolgozniuk, mert nem biztosítottak számukra az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményei, valamint rendezetlen a fertőzésgyanús diákok és pedagógusok tesztelése.[287][288] A szervezet az iskolák bezárását is követelte a kialakult kaotikus helyzet miatt, a pedagógusok és diákok egészségét féltve, és félve az oktatás összeomlásától.[289] A szakszervezet később közleményben kérte a szülőket, hogy aki teheti ne engedje óvodába, iskolába gyermekét, miután szülői panaszok szerint nem megfelelő a távolságtartás, nem mindenhol biztosítható a tanulócsoportok elkülönítése, az esetek túlnyomó többségében vagy nincs tesztelés, vagy csak megkésve. A PDSZ kiemelte, hogy nem a pánikkeltés a céljuk, hanem a megoldások megtalálása, hangsúlyozva a kormányzat felelősségét.[290] Maruzsa Zoltán oktatásügyi államtitkár visszautasította a PDSZ állításait, hangulatkeltéssel vádolva a szakszervezetet.[291]

Október elején a parlament elfogadta azt az orvosokat érintő törvénycsomagot, amely minden addiginál nagyobb mértékben emelné meg az állami egészségügyben dolgozó orvosok bérét. A törvényt azonban számos ponton kritizálták, mert a béremelés az orvosokon kívül más egészségügyi szakdolgozóra nem terjed ki, jelentős bérfeszültséget eredményezve, ezenkívül az orvosok munkavállalási feltételeit is meglehetősen korlátozza, valamint kirendelhetővé teszi őket az ország bármely területére, amiről csak tíz nappal korábban kell értesítést kapniuk.[292] Az elfogadott törvény után sok egészségügyi dolgozó jelezte, hogy kész kilépni az állami egészségügyből, a Magyar Orvosi Kamara pedig jelezte, hogy ebben a formában elfogadhatatlan a törvény.[293][294] A törvény körül később sem csillapodtak a kedélyek: bár a kormány szerint folyamatosak voltak az egyeztetések, a Magyar Orvosi Kamara ezt cáfolta, miközben jogászok és érdekvédők szerint számos ponton továbbra is hátrányosan érinti az egészségügyi dolgozókat.[295] Közben kiderült az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény november 28-án nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletéből, hogy a vészhelyzet alatt egészségügyi dolgozó nem mondhat fel, 2021. április 1-től pedig új szolgálati jogviszony lép életbe, aminek értelmében orvosok csak engedéllyel vállalhatnak egészségügyi másodállást.[296]

A járvány ősszel kialakult második hulláma kapcsán hozott kormányzati intézkedések is számos bírálatot kaptak. A TASZ összesítése szerint a kormány intézkedései következtében sérül, illetve vitatottá válik a jogbiztonság követelménye, a kellő felkészülési idő joga, valamint olyan Alaptörvényben rögzített jogok, mint a törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog, az információszabadság joga, a személyes szabadság korlátozása, és az egészséghez való jog. A TASZ szerint a kormány hirtelen változó jogszabályaihoz való alkalmazkodáshoz se elég információ, se elég idő nem állt rendelkezésére; a karanténintézkedések következetlenek, és azokban sokszor olyan egészségügyi szakember jár el, akinek egyébként nincs is jogosultsága személyi szabadságot korlátozni; a kormányzati járványügyi adatok megismerhetősége nem biztosított, ahogy az egészségügyi ellátások megszervezése is hiányos.[297] A 2020 novemberében meghozott szigorítások kapcsán is több kapkodó, kidolgozatlan, sokszor egymásnak ellentmondó kormányzati kommunikáció és intézkedés történt.[298]

November 23-án jelentette be Orbán a saját elnökségével működő Idősek Tanácsa javaslatára, hogy ismét bevezetik a 65 évnél idősebbek vásárlási idősávját, aminek értelmében hétfőtől péntekig 9 és 11 óra között, szombaton és vasárnap pedig 8 és 10 óra között csak az idősek vásárolhatnak.[299] Az intézkedést a nyugdíjasok felé tett látszatintézkedésnek titulálták, mert az idősek az idősávon kívül is vásárolhatnak, amikor ugyanúgy megfertőződhetnek.[300] A Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke szerint hiába ők az egyik legnagyobb nyugdíjas szervezet az országban, mégsem kérdezték meg a véleményüket az új rendelettel kapcsolatban. Szerinte a nyugdíjasoknak inkább anyagi támogatásra lenne szükségük a védőeszközök megvásárlásához. Falus Ferenc volt tisztifőorvos szerint is felesleges az idősáv, fontosabbnak tartaná a boltban vásárlók számának limitálását.[301] December 11-én szintén az Idősek Tanácsa javaslatára jelentették be, hogy december 12-ével megszüntetik az idősávot.[302]

Az orvostanhallgatók munkájára korábban önkéntességi alapon számítottak a koronavírus-tesztelések lebonyolításban. Bódis József államtitkárnak egy november 15-én nyilvánosságra került levele szerint ez megváltozott, és a „hallgatókat az orvos-, fogorvos- és egészségtudományi képzést folytató harmad- és negyedévfolyamosok vezénylésével biztosítják.”[303] A vizsgálat elvégzésébe – egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül – orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató kirendelhető.[304] A hallgatók beszámolói szerint egy részüket zsarolások és fenyegetések alkalmazásával kényszerítették munkára. Közülük többen állították azt, hogy megfelelő védőruhát sem kaptak, ahogy a vizsgaidőszakra sem voltak tekintettel. A munkavégzésért a diákok csak minimális díjazást kaptak.[305]

Közben kiderült, hogy a kontaktkutatás – vagyis a potenciális vagy bizonyítottan fertőződtek környezetében korábban megfordult személyek felkutatása – is lényegében megfeneklett.[306] Egyéb vélemények szerint a kormányzat számos más ponton is láthatóan elhanyagolta a hatékony intézkedések meghozatalát, miközben propagandisztikus módon sikerekről és hatékony védekezésről kommunikált.[307]

Továbbra is kritika érte a kormányzat adatszolgáltatási hajlandóságát, miután számos egymásnak ellentmondó adat és intézkedés látott napvilágot a járvány kezdete óta, ami miatt nehézzé vált a járvány követhetősége. Sok kérdésre pedig egyáltalán nem érkezett érdemi válasz sem a kormánytól, sem az Operatív Törzstől. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, ellenzéki politikus szerint az adatokkal való „bűvészkedés” a politikai propaganda része, ahol érdek a valóság eltitkolása és kozmetikázása. Kevéssé megismerhetővé váltak a kórházak Covid-osztályain zajló munka körülményei is, miután a második hullám idején semelyik médium nem kapott forgatási engedélyt, az egészségügyi dolgozóknak pedig megtiltották, hogy nyilatkozzanak, a kormányzat részéről viszont folyamatos sikerekről számoltak be. Kiszivárgott információk szerint ugyanakkor nem biztosítottak a megfelelő körülmények se a betegek maradéktalan ellátásához, se a dolgozók munkavégzéséhez, mégpedig elsősorban az egészségügyi dolgozók elégtelen létszáma miatt.[308][309]

A vendéglátóipar szereplői közt is egyre nagyobb lett az elégedetlenség, miután a kormányzat részéről nem történtek olyan hatékony intézkedések, amelyek segítettek volna a szektor szereplőinek anyagi problémáin, sokakat csőddel fenyegetve.[310][311][312] Korábban a járvány miatt létrehozott „Gazdaságvédelmi akcióterv” kapcsán beszélt a kormány közel egymillió megsegített emberről,[313] ugyanakkor az erre elkülönített milliárdokból olyan beruházásokat is támogattak, mint atlétikai stadion, turizmusfejlesztés, vasútépítés, vadászati kiállítás előkészítése, vagy a Nemzeti Korcsolyázó Központ fejlesztése.[314][315] Csak sportcélokra a járvány idején 50 milliárdot költött az alapból a kormány 2020 nyarán, miközben a kritikák szerint már akkor sok ember és vállalkozás bevétel nélkül maradt.[316] Karácsony Gergely főpolgármester is felszólította a kormányt az elmaradt támogatások kifizetésére, aki szintén kritizálta, hogy a gazdaságvédelemre szánt pénzek háromnegyedét olyan célokra költötték, amelyeknek semmi közük a magyar gazdaság és a dolgozók védelméhez.[317] Egyes számítások szerint valószínű, hogy nemcsak a pénz háromnegyedét, hanem többet is más célokra költötték, és ténylegesen csak tizenegynéhány százalék jutott válságkezelésre.[318] Az elégedetlenség hatására 2021. február 3-i hatállyal életbe lépett új rendelet értelmében február végéig egy összegben kerülnek kifizetésre az állami bértámogatások a korábbi utófinanszírozás helyett.[319] Az idegenvezetők körében is nagy volt az elégedetlenség, mert a járvány kezdete óta semmilyen érdemi segítséget nem kaptak a kormánytól, miután a járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus.[320]

A koronavírussal szembeni vakcinák 2020 végi megjelenésével a kormányzat is többször emlegetni kezdte az „oltási tervét”, de erről hónapokig semmi biztosat nem lehetett tudni, és a megjelent információk is többször ellentmondtak az operatív lépéseknek.[321] A tervről később is kevés dolog szivárgott ki, ami újságírók szerint hátráltatja a védekezést, miután sokan bizonytalanok lettek a különböző oltások hatékonysága miatt, miközben külföldön sokkal átláthatóbban zajlik a tájékoztatás.[322][323][324] Szél Bernadett független képviselő közadatigénylés keretében kérte ki az oltási tervet, azt viszont arra való hivatkozással, hogy „további jövőbeli döntések alapjául szolgál” nem adták ki. Szél ezután kétségbe vonta, hogy tényleg létezik-e egyáltalán oltási terv.[325][326] A TASZ – ami már korábban is bírálta a kormányt a követhetetlen lakossági tájékoztatás miatt – közölte, hogy több ezren tőlük kértek információkat az oltásokról is, mert a kormányzati csatornákon elégtelen adat állt csak rendelkezésre, ami a szervezet szerint is bizonyítja a kormányzati kommunikáció csődjét.[327]

A vakcinázás is jelentősen átpolitizálódott, a magyar kormány ebben a kérdésben is hangsúlyosan az uniós szerveket okolta a késlekedésekért és az elégtelen vakcinakészletekért, jóllehet ezek csak részben függtek ezen szervektől. Erre való hivatkozással fordult a kormány aztán a keleti, orosz és kínai vakcinák felé, amelyekben többen nem bíznak.[328] Ráadásul 2021 februárjáig a rendelkezésre álló uniós vakcinabeszerzési keret felét hívta csak le a kormány, miközben Izraelből számítottak Moderna-vakcinára,[329] ez a tranzakció azonban meghiúsult.[330] Gulyás Gergely az ügy kapcsán több féligazságon alapuló, politikai kritikát is tett, „gyűlöletkampányt” és az „Unió hazugságait” emlegetve, ugyanakkor a kormányzatnak itt is több ellentmondásos reakciója volt.[331] Később az a kritika is elhangzott Gulyás részéről, hogy a vakcinabeszerzési szerződések nyilvánosságra hozását az Unió megtiltotta volna a tagállamoknak, ezzel szemben az Európai Bizottság közölte, hogy a nyilvánosságra hozatal a szerződő feleken múlik, ők döntenek ennek feltételeiről, és hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve törekszik az európaiak biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz jutására, illetve az oltóanyag-szállítások jelentős gyorsítására.[332] A később megismert, orosz és kínai vakcinák beszerzésére vonatkozó szerződéseket ráadásul az állam meglehetősen előnytelen feltételekkel kötötte meg, a kínai vakcina beszerzésében még egy gyanús magyar közvetítőcég is szerepet vállalt. Kiderült, hogy a kínai a legdrágább vakcina, az orosz kapcsán pedig minden felelősség a magyar államot terheli, semmilyen nemzetközi jogorvoslat nem lehetséges.[333][334][335]

Polémia lett az OGYÉI orosz, Szputnyik V nevű vakcinára adott engedélyéből is, mert azzal nem végeztek úgynevezett „harmadik klinikai vizsgálati fázist”, amelyben több tízezer alanyon tesztelik az oltást, dacára, hogy ezt a hatóság által felkért szakértők is kifogásolták. Ugyanezért kritizálták a kínai eredetű vakcinákat is.[336] A keleti vakcinák iránt eleve alacsony volt a bizalom,[337] a Szputnyikét pedig az orosz ügyintézés ásta alá.[338] A Szputnyik V vakcina esetén felmerült az is, hogy az OGYÉI által vizsgált és engedélyezett vakcina nem ugyanolyan összetételű, mint ami a tömegtermelés során készülhet.[339] A kormány eközben rendeletmódosítással tette engedélyezhetővé a kínai eredetű vakcinákat, amiket ezután szinte vizsgálni sem kell,[340] noha továbbra sem volt bizonyos a vakcina biztonságossága.[341] Idővel fel is merült a kínai vakcina hatástalansága.[342] A Magyar Orvosi Kamara közleményében szólította fel a kormányzatot, hogy a lakossági bizalom megőrzése miatt ne politikai, csakis szakmai alapon engedélyeztessen vakcinákat.[343] Ellenzéki pártok is ugyanerre szólítottak fel közös közleményben, amiben a rendelet visszavonását követelték.[344] Az Unióban egy ország sem volt Magyarországon kívül, amelyikben vizsgálat nélkül engedélyeztek volna kínai vagy orosz vakcinákat, bár nincs egységes uniós vakcinaengedélyeztetési szabály a tagállamok részére.[345] Az Unió később meg is hozta azt a szabályt, aminek értelmében beutazáskor nem fogadnak el olyan oltásokat, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyott jóvá.[346] Később kiderült, hogy a magyar kormány a vakcinákra, mint egyfajta „csodafegyverre” tekintett, miközben politikailag igyekezett a közhangulatot uralni, és mindent megtenni annak érdekében nehogy az elégedetlenség visszaüssön a kormány megítélésére.[347]

Probléma lett az is, hogy nem állt elegendő mennyiségű vakcina rendelkezésre, így a vakcinák közti választás is kétségessé vált.[348] (Egy Portfolio.hu által végzett rögtönzött közvéleménykutatás szerint is alig volt érdeklődés a keleti vakcinák iránt.)[349] Az is kiderült, hogy az ára miatt álltak le a Moderna nevű vakcina vásárlásával, mert a hasonló Pfizer vakcina olcsóbb, noha korábban a kormány azt kommunikálta, hogy „az emberélet nem múlhat pénzen”.[350]

Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó új munkaszerződések is problémát okoztak, melyek az előző év októberében elfogadott törvényhez igazodva születtek, azok ugyanis potenciálisan hátrányosak az érintettekre. A szerződések a törvénnyel együtt 2021. március 1. éjféltől érvényesek, ha az érintett dolgozó aláírja őket, csakhogy az érintettek közül sokan közvetlen a határidő előttig sem látták a szerződéstervezetet annak részleteivel, vagy nem hagytak időt, lehetőséget az áttanulmányozásra, míg másokat zsarolással igyekeztek rábírni az aláírásra. Ilyen esetekről a Magyar Orvosi Kamara is értesült. Másutt egész kórházi osztályok jelentették be felmondásukat, ha nem változtatnak a szerződéseken.[351][352][353][354][355][356] Több helyen történtek is felmondások, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egyik belgyógyászata működésképtelenné is vált emiatt, ugyanakkor Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató szerint a dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését, az ellátás pedig zavartalan.[357] Végül legalább 4000-en mondtak fel, vagy nem írták alá a szerződéseket, többségük feltehetően egészségügyi szakdolgozó, akikre a törvénybe foglalt fizetésemelés nem is vonatkozott.[358]

Közben a kormányzat Orbán Viktor december 19-i nyilatkozata alapján a kis és közepes vállalkozások támogatására hivatkozva ezen vállalkozások helyi iparűzési adóját, amely az önkormányzatok legfőbb bevételi forrása a felére csökkentette 2021. január 1-től. Ennek kapcsán az okozott konfliktust, hogy a bejelentés alapján a 25 ezer főnél nagyobb települések kieső adóbevételét a kormány egyéni szempontok szerint téríti meg, ami az ellenzéki vezetésű önkormányzatok szerint az ő önkormányzataik ellehetetlenítésére irányul, mert így a kormány válogathat a kormánypárti és ellenzéki önkormányzatok kisegítése között. Később valóban érezhető volt, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jóval nagyobb állami támogatásban részesültek, miközben rendelettel tiltották meg a helyi adóemelést.[359][360][361][362][363][364][365] A turisztikai támogatásoknál is hasonló szemléletű aránytalanság volt megfigyelhető.[366] Májusban a „válságenyhítő intézkedések” keretében derült ki, hogy a kormány 23 milliárd forint támogatásról döntött az önkormányzatok részére, ellenzéki vélemények szerint viszont itt is az ellenzéki vezetésű önkormányzatok életének megnehezítése volt a szempont. Karácsony Gergely főpolgármester szerint csak Budapesttől 31 milliárdot vontak el, miközben a főváros semmit nem kapott, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint is töredéke a 23 milliárd az elvont 100 milliárd forintos bevételeknek, a kormány által támogatott beruházások pedig alig adnak hozzá az önkormányzati feladatok fedezetéhez, miközben járványvédelemre semmilyen állami támogatást nem kaptak az önkormányzatok. Közben a Fővárosi Kormányhivatal közleményében adta hírül, hogy jogellenes, lakosságot érintő díjemelések miatt eljárást indított nyolc ellenzéki vezetésű önkormányzattal szemben.[367][368]

Továbbra is visszás ügy maradt, hogy a kaszinók a járvány alatt is nyitva maradhattak, ahol gyakorlatilag semmilyen járványvédelmi szabályt nem tartottak be. A kaszinók nyitvamaradásáról – melyek mind kormányközeli személyek érdekeltségei – Gulyás Gergely előző évben azt mondta, hogy üzletnek és nem szórakozóhelynek minősülnek, ezért nem kell bezárniuk, az Operatív Törzs pedig azt nyilatkozta, hogy „beltéri intézményekben saját hatáskörben döntenek a járványügyi szabályokról, és mindenki, aki odamegy, az saját felelősségre teszi”.[369][370][371] A március 4-én bejelentett újabb két hetesre tervezett zárás idejére viszont a kaszinóknak is be kellett zárniuk.[372]

A zárásra azért került sor, mert közben a vírus brit mutációja miatt úgy megugrott a magyarországi halálesetek száma, hogy lakosságarányosan már a fertőzöttségben élen járó Egyesült Államokat is lehagyta a magyar halálozási statisztika.[373]

Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens – aki már a járvány előtt is kritizálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját[374] – március elején arról beszélt, hogy a járvány hatásainak enyhítésére a kormánynak foglalkoznia kellene a jóléti állam intézményeivel, mert az Orbán által preferált „munka alapú társadalommal”[375] szemben a nehézségeket praktikusan jóléti intézkedésekkel, a széles társadalom közvetlen anyagi és egyéb támogatásával lehet enyhíteni. Mint mondta, az emberek önhibájukon kívül, a járvány és nem lustaság miatt nem dolgoznak.[376]

Újabb ellentmondó intézkedés volt, mikor március 5-én Orbán és az Operatív Törzs azt kommunikálta, hogy „rendszerszintű problémák” miatt elmarad a március 6. szombatra tervezett tömeges oltás,[377] szombaton azonban mégis volt lehetősége oltásra annak, aki megjelent az oltópontokon.[378]

Politikai vita bontakozott ki azon, hogy egyes ellenzéki vezetésű településeken, mint Szombathelyen vagy a fővárosban a kormányzat megtagadta az önkormányzatoktól helyi oltópontok kialakítását,[379][380] miközben a fideszes vezetésű XVI. kerületben engedélyeztek helyi oltópontot.[381] A kormánypárti média pedig arról számolt be, hogy Szaniszló Sándor XVIII. kerületi ellenzéki polgármester saját hatáskörben fel nem használt kínai vakcinákat küldött volna vissza, miközben erre Sára Botond kormánymegbízott kérte fel a háziorvosokat.[382] A kormányzat közben „oltásellenesnek” próbálta beállítani az ellenzéket, mert azok megkérdőjelezték a keleti vakcinák hatásosságát és biztonságosságát, valamint az ellentmondó kormányzati lépéseket.[383] Ez ügyben kormányzati kampány is indult dacára, hogy az ellenzéki szereplők is mindig az oltás fontosságát hangsúlyozták, akik válaszul rámutattak a kormányzat hiányosságaira, illetve arra, hogy az újabb hatályba lépett munkavállalási szerződések miatt 5500 egészségügyi szakdolgozó hagyta ott az amúgy is leterhelt állami ellátórendszert.[384] Más vélemények is arról szóltak, hogy a kormányzat új ellenségképként az „oltásellenes ellenzéket” kívánja felhasználni a 2022-es országgyűlési választásokig.[385] Ugyanakkor Sarkadi Balázs akadémikus is felvetette a kínai Sinopharm vakcinával beoltottak alaposabb vizsgálatát, mert hírek szerint bizonyos esetekben nem eredményezett sem jelentős immunválaszt, sem védettséget a szervezetben.[342][386] A Fidesz telefonos kampányt is indított az „oltásellenes ellenzék” tematikájában, amire a Jobbik feljelentést nyújtott be a Fidesz ellen rémhírterjesztés miatt.[387]

A kínai Sinopharm-vakcina magas fokú hatásosságát 2021 áprilisáig csak olyan (szerbiai és egyesült arab emírségekbeli) kutatások igazolták vissza, amelyeket bizonyos szakértők nem tekintenek megbízható, átfogó kutatásnak. (Az Emírségek vizsgálata szerint 93%-ban akadályozta meg a kórházba kerülést és 100%-ban a halálos kimenetelt, azonban nem ismertek a vizsgálat pontos körülményei, Szerbiában pedig csak a 65 év alattiaknál állapították meg, hogy 90%-ban elegendő antitest termelődik az oltás után – igaz, az immunitás nem kizárólag az antitesteken múlik.) Átfogó kutatás elvégzésére Magyarországon is meglenne az esély, de a magyar kormány, ami jelentős médiakörítéssel kísérte a kínai vakcinák beszerzését, nem mutatott hajlandóságot erre.[388] Menczer Tamás külügyi államtitkár, aki már korábban is megnyilatkozott a kormány által beszerzett kínai vakcinákról, arra hivatkozott, hogy szerinte a legtekintélyesebb orvosi szaklap, a The Lancet is kiállt a Sinopharm mellett, ez azonban így nem történt meg, a lapban ugyanis csak egy kínai kutatók által írt levél jelent meg a vakcináról, amiben a kutatók írnak a Sinopharm szerintük a Covid dél-afrikai mutációjával szembeni hatékonyságáról, de itt is bizonyító adatok nélkül. A lap pedig csupán a levél függelékét lektorálta, ez tehát szintén nem egy ellenőrzött, bizonyító erejű tanulmány volt.[389][390] Miután a WHO engedélyt adott a Sinopharm veszélyhelyzeti felhasználására, a világszervezet ajánlásait ismét eltérően értelmezte a kormánypárt és az ellenzék. A WHO úgy fogalmazott: a Sinophram 60 év alatt nagy bizonyossággal hatékony, de 60 év felett túl kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezt ki lehessen jelenteni, ennek ellenére nem ajánlják felső korhatár bevezetését az alkalmazásánál, mert az előzetes adatok szerint esélyes, hogy a vakcina az időseket is védi, és nem ismert olyan elméleti ok, amely miatt biztonságossága eltérő lehetne az idősebbek és a fiatalabbak körében.[391] Menczer ezek után viszont azt nyilatkozta, hogy a WHO „kifejezetten ajánlja” a Sinopharmot az időseknek, míg az ellenzék azt emelte ki, még mindig nincs elég bizonyíték a hatásosságra az idősebbeknél.[392] Később be is bizonyosodott a vakcina nagyfokú hatástalansága 60 év feletti személyeknél.

Miközben a kormányzat azt kommunikálta, hogy az egészségügyi ellátórendszer gond nélkül veszi az akadályokat a harmadik hullám idején is, és minden rászorulót ellátnak – Kásler Miklós szerint „az egészségügy meg sem rendült” –, addig egészségügyi dolgozók szerint nagyon is leterhelt, mert nincs elég szakdolgozó a megnövekedett esetszámok biztonságos ellátására.[393][394] Utólag kiderült, hogy a kormány tudatosan igyekezett titkolni minden egészségügyi intézményben felmerülő nehézséget, Pintér Sándor belügyminiszter felügyeletével.[347] Zacher Gábor toxikológus, aki a Hatvani kórház Covid-osztályán is dolgozott egy interjúban szintén az egészségügyi dolgozók fizikai és lelki leterheltségéről beszélt, akikből nincs elég, de kritizálta a kormányfüggetlen sajtó korlátozott tájékozódási lehetőségét és a kormányzat részéről elhangzó, könnyelmű politikai ígéreteket is, amikre nem lehet garanciát vállalni.[395] Más orvos is kaotikus helyzetekről, szakemberhiányról, és kommunikációs nehézségekről számolt be mind a kormányzat, mind a szakma vonatkozásában, utóbbi esetben a titkolódzás miatt nem tudtak tapasztalatot cserélni egymással az egészségügyi intézmények covid-osztályai.[396]

Kérdésessé vált, hogy a beoltottak védettségi igazolványára milyen szempont alapján kerülnek adatok, miután ezen a területen számos pontatlanság történt (valótlan, logikátlan adatok, elhunyt személy is kapott),[397] de az sem volt világos, hogy mire jogosít fel.[398] Hadházy Ákos független képviselő azt is meg kívánta tudni mennyit költött a kormány az igazolványokra, de nem kapott érdemi választ.[399] A TASZ azt is kifogásolta, hogy a kormány – ami 3,5 millió beoltott után engedélyezte a zárás lazítását közösségi terekben a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára – nem tette egyértelművé, hogy kik is kaphatják azt meg, mert az igazolványt az akár csak egy oltáson átesett, potenciálisan tehát még fertőző vagy megfertőzhető személy is megkaphatja, aki ezután mind magára, mind másra is veszélyt jelenthet, ha közösségbe megy, így pedig a védettségi igazolvány pont nem a védettséget igazolja. Ebben az esetben viszont a pusztán igazolvány alapján történő szegregálás már alaptörvény-ellenes. Ezenkívül itt is kitértek a kormány oltások és szabályozások körüli zűrzavarára.[400] A felvetésekre Völner Pál államtitkár a Facebookon reagált, itt viszont alapvetően semmilyen jogi vagy egyéb cáfolat nem szerepelt, csak annyi, hogy szerinte a védettségi igazolványok bevezetése „semmilyen törvénybe nem ütközik”. Ezenkívül a kormány korábbi kommunikációs elemei, a lakosság irányába tett gesztusok és ellenzéki kritika szerepeltek a bejegyzésében.[401] Az alapvető jogok biztosa szerint nem alkotmánysértő, ha védettségi igazolványhoz kötik egyes szabadidős, kulturális vagy vendéglátóipari helyek, rendezvények látogathatóságát, mert ez egészségügyi közérdek, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az igazolvány kibocsátásának és érvényességének feltételei korrekciókra szorulhatnak; új körülmények felmerülése esetén célszerű a kormánynak azokat felülvizsgálnia, törekedve, hogy az igazolványt az orvostudomány állása szerint is valódi védettséggel rendelkező személyek kapják meg, egyúttal biztosítva a valamiért nem beoltott személyek alapvető jogainak gyakorlását is.[402] A járványvédelmi közérdek miatt utasította vissza az Alkotmánybíróság is azokat a beadványokat, amik diszkriminatív intézkedésként értelmezték az igazolvánnyal rendelkezők többletjogosítványait.[403] Az igazolvánnyal történő ellenőrizhetőség is kérdésessé vált, mert a munkahelyek vagy a vendéglátóipari egységek nem kezelhetnek személyes adatokat.[404] Ráadásul az ellenanyag-tesztek több szolgáltatónál csak TAJ-szám alapján történt, fényképes igazolvány nélkül, így annak is meglehet az esélye, hogy valaki jogtalanul jut védettségi igazolványhoz.[405]

A kormányzat 2021 márciusában belengetett, majd április 19-ére tervezett iskolanyitása miatt pedagógus szakszervezetek követelték a nyitás elhalasztását két-három héttel, mert a tervezett időpontig akkor sem lennének védettek, ha előre vennék őket az oltási sorban, amit szintén követelésként fogalmaztak meg.[406][407] Mindezek ellenére azonban a kormányzat egyik követelést sem volt hajlandó teljesíteni, amíg a PDSZ sztrájkot nem helyezett kilátásba,[408] majd a kormányközeli Nemzeti Pedagógus Kar is követelni nem kezdte a pedagógusok oltását. Ennek hatására április 1-től kezdődött meg azon pedagógusok soron kívüli oltása, akik jelentkeztek rá.[409][410] Ellentmondó volt viszont, hogy Szlávik János infektológus szerint egy oltás nem ad elég védettséget, ehhez képest Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy egy oltás is elegendő lehet a pedagógusoknak.[411]

Számos, kormánytól független médium forgatási engedélyt kért a kórházak Covid-részlegeibe a szélesebb tájékoztatás véget a nagyobb lakossági bizalom fenntartása érdekében, illetve a Magyar Orvosi Kamara is közleményben fogalmazta meg, hogy ugyanezért objektív tudósításokra lenne szükség a koronavírussal foglalkozó egészségügyi ellátórészlegekről, minderre a kormány részéről előbb Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár reagált úgy, hogy „a kórházakban gyógyítani kell, nem kamerázni”, Orbán Viktor pedig annyit mondott: „nem most kell bemenni a kórházakba kamuvideókat és álhíreket gyártani”. 28 médium március végén nylít levélben követelte a szabad tudósítási lehetőségek megteremtését, az egészségügyi dolgozók szabad nyilatkozati lehetőségét, és az Operatív Törzs folyamatos, aktuális, 0-24 órás tájékoztatását a napi, szórványos tartalmú, ezért nem kielégítő tájékoztatói helyett, miután a Covid-osztályokon 2020 tavasza óta csak kormányközeli médiumok forgathattak, miközben számos külföldi országban bármely médium kaphat engedélyt a forgatásra, és az adatszolgáltatás is átláthatóbb. Mindezek után az Országos Kórházi Főigazgatóság külön levélben szólította fel az oltópontokká váló szakrendelőket, hogy ne engedélyezzenek ott forgatást a kormányközeli közmédia kivételével. (A kormányzat hiányos, részrehajló, illetve következetlen információközlései korábban is számos kritikát kaptak.)[412][413] Mint kiderült ez tudatos titkolódzás volt a kormány részéről, az egészségügyi dolgozókat pedig retorziókkal fenyegették meg, ha a belső állapotokról nyilatkoznak.[347] Az ügyet perre vitték, 2022 februárjában pedig bírósági ítélet mondta ki, hogy kormányzati szervek helyett a kórházigazgatók hatásköre engedélyezni a forgatást adott médiumoknak az alájuk tartozó intézményekben,[414] csakhogy az ítélet után két nappal kormányrendelet született, ami a veszélyhelyzet idejére az Operatív Törzs hatáskörébe helyezi az intézmények sajtókapcsolati rendjét, kikerülve az igazgatókat.[415] Ezzel szemben számos más országban, mint Észtországban, Romániában, Finnországban, Dániában, vagy Csehországban a kórházak vezetősége döntött a pandémia kezdete óta a sajtókommunikációról.[416]

Orbán 2021. március 31-én adott interjút a közmédiának, ahol egyebek mellett elmondta, hogy a lakosság negyede, 2,5 millió beoltott esetén lehet lazítani a korlátozásokon, de itt vádolta „kamuvideózással” a nagyobb nyilvánosságot követelő médiumokat, és azt is állította, hogy a baloldal „mindig is oltásellenes volt”. A 2,5 milliót már a március 19-i rádióinterjújában megemlítette, a kormány szerint ugyanis ennyi beoltottnál már minden 65 év fölötti, saját magát regisztrált ember be van oltva, amit a nyitás feltételének szabtak. Ezt a számot és a hozzá kapcsolt teóriát azonban vírusügyi szakemberek vitatták, mert minden szakmai alapot nélkülöz a 2,5 milliós szám, szerintük a lakosság fele, 5 millió beoltott esetén lehetne nagyobb nyitásban gondolkodni.[417][418] Április 6-án aztán a 2,5 millió beoltott elérésére hivatkozva meg is történt a hivatalos bejelentés az április 7-i lazításokról, noha a tisztifőorvos közlese szerint a 65 év felettiek hivatkozott átoltottsága így sem volt teljes.[419]

Orbán április 9-i rádióinterjújában is sok féligazság hangzott el, többek közt az, hogy a 65 év felettiek 90 százaléka be van oltva, ami nem volt igaz, de utána az Operatív Törzs is ezt kommunikálta. Ezenkívül nem beszélt egyáltalán a rekordhalálozásokról, de az „oltásellenes ellenzékről” ismét, dacára, hogy az ellenzék mindenkit oltásra buzdított, valamint kiemelte a vakcinázás fontosságát, miközben külföldi példák mutatták, hogy a vakcina mellett a tesztelésekkel is jelentős eredményeket lehet elérni, mert kiszűrhetők a potenciális fertőződtek, de ezt a magyar kormány nem tartotta fontosnak.[420][421] Arról is beszélt, hogy május 10-én nyitják meg a középiskolákat és csak írásbeli érettségik lesznek, erre a PDSZ úgy reagált, hogy az általános iskolákat is tartsák zárva, a digitális oktatás megtartásával, amit terjesszenek ki az óvodákra is, de kritizálták a munkavállalók és a munkáltatók valódi támogatásainak, főleg a bérkompenzáció hiányát is, valamint követelték a felmondási tilalom elrendelését.[422] Egy pedagógusok körében végzett reprezentatív közvéleménykutatás is azt mutatta, hogy a pedagógusok elsöprő többsége nem ért egyet az iskolák megnyitásával, mert magasnak ítélték az egészségügyi kockázatot.[423] Később a nyitást úgy módosították, hogy az óvoda és alsó tagozat április 19-én, a felső tagozat és középiskola május 10-én nyithat meg.[424] A 19-i megnyitás során is számos következetlenség és szankciók is történtek, ez utóbbiak a megnyitás elleni pedagógusokat és az otthon maradt diákokat érintették.[425][426] A kormányzat ismert emberekkel készített nyitási kampányának költségeit sem hozta nyilvánosságra.[427]

A PDSZ nyílt levelet írt Áder Jánosnak is, aki korábban bejelentette, hogy feleségével alapítványt hoznak létre a szüleiket pandémiában elvesztett gyermekek számára.[428] A PDSZ üdvözölte Áderék kezdeményezését, és arra kérték, hogy pont a gyerekek és szüleik védelmében járjon közre a digitális oktatás fenntartása érdekében, mert a személyes oktatás a pedagógusokon kívül rájuk is fertőzésveszélyt jelenthet az új vírusmutációk árnyékában. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárt kérdésekkel keresték meg, amik az érettségizők biztonságát, esélyegyenlőségét, és az érettségi esetleges nyárra halasztását érintették.[429]

Polémia lett az is, hogy a járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság rendező városai közül egyedül Budapest számolt teltházzal a rekordszámú magyar halálozási adatok árnyékában, mert a kormányzat optimista becslése szerint a tervezett júniusi meccsekig kialakul a nyájimmunitás.[430] (Magyarországon a járvány alatt korábban is megtartottak nagyobb focimeccseket.)[246][278]

Kásler Miklós egészségügy miniszter – aki civilben onkológus – áprilisban megjelent interjújában a saját miniszteri és a kormány járványügyi lépéseit méltatta, miközben az esetek növekedésére hivatkozva leállította az onkológiai szűréseket (minden más onkológiai beavatkozás kötelezően elvégzendő maradt), noha az esetszámok épp ekkor csökkenést mutattak.[431][432] A szűrések végül 20 nap szünet után újraindultak. Az országos tisztifőorvos szerint ennyi kihagyás miatt senkinek az egészsége nem szenvedhetett hátrányt.[433]

Orbán április 23-án jelentett be újabb nyitási lehetőségeket rádióinterjújában, melyeket megintcsak helyben, papírból felolvasva tett közzé egy bárki számára elérhető, kellő felkészülési időt hagyó közösségi felület helyett. Az intézkedések közt ugyanis szerepelt a vendéglátóhelyek különböző szintű újranyitása a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára, amivel nem csak az a gond, hogy az igazolvány birtoklása nem azonos a személy védettségével,[400] de a hosszú zárás következtében a vendéglátóhelyeknek rengeteg alkalmazottat el kellett bocsátaniuk anyagi nehézségek és valódi állami segítség híján, akiket nem tudnak hirtelen újra foglalkoztatni, ezért nem mindenkit érint egyforma segítségként ez az intézkedés. Ezenkívül a vendéglátóhelyek legfeljebb kérhetik az igazolványokat a vendégektől, de miután nem hatóságok nem áll módjukban ellenőrizni azok érvényességét.[434] Később egyértelművé vált, hogy kollégiumok és színházak sem kérhetnek igazolványt.[435][436] A nyitással felmerültek diszkriminatív, életszerűtlen helyzetek előfordulása is egy nem kötelező védőoltás védettségi igazolványának birtoklása mentén.[437] Kiderült az is, hogy a külföldön védőoltást kapott személyek itthon nem kaphatnak védettségi igazolványt, ami további rendezetlen helyzetet teremt.[438]

Az április 24-én történt nyitás után ellepték az emberek a vendéglátóhelyek szabadtéri helyeit, ugyanakkor szinte semmilyen járványvédelmi szabályt nem tartottak be, úgy mint maszkhasználat vagy távolságtartás, tömeg volt gyakorlatilag mindenütt.[439][440][441] Kormánypárti politikusok szinte egymásra licitálva tették közzé a teraszokon készült videóikat vagy fényképeiket.[442] Lantos Gabriella egészségügyi szakember, ellenzéki politikus szerint a kormány a minél hamarabbi nyájimmunitásban bízik, amit akár oltással, akár fertőzéssel akar elérni, szerinte ezért akartak minél hamarabb, akár egy oltással is nyitni.[443] Korábban is bírálta emiatt Orbánt, aki szerinte tudatosan hazudta az oltást az egyetlennek, ami megállítja a vírust, ugyanakkor a nyitással a negyedik hullámot kockáztatja, miközben a nyájimmunitáshoz nincs elég immunis személy.[444] Rusvai Miklós víruskutató szerint ugyanakkor a terasznyitás legfeljebb minimális romlást okozhat a járványügyi adatokban.[445] Ócsai Lajos virológus, a korábbi ÁNTSZ egykori járványügyi főosztályvezetője viszont szintén kritizálta a nyitást és a védekezési fegyelem hiányát.[446] A következő két hónap számaiból végül kiderült, hogy szerencsére a járványügyi adatok folyamatosan javultak a nyitás után is.

A kormány április 25-én közreadott, oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat bemutató táblázatát több támadás érte, miután abban több szempontot nem vettek figyelembe, az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcinát a legjobb vakcinának beállítva.[447][448] A Pfizer-vakcinát részben létrehozó Karikó Katalin is bírálta ezt a táblázatot, mert lényeges adatok kihagyásával megtévesztő információkat közöl.[449] Szél Bernadett független képviselő a táblázat miatt rémhírterjesztés miatt tett feljelentést a kormány ellen.[450] Közben egyértelművé vált, hogy a kormány és a kormányfő kommunikációjában az oltások vették át a vezető szerepet.[451] Az Ügyészség szerint viszont tárgyszerű volt a kormány vakcinatáblázata, mert indoklásuk szerint a kormányzat a rendelkezésére álló statisztikai adatokról adott tárgyszerű tájékoztatást a második oltás után megfertőződött és elhunyt személyek vonatkozásában a megjelölt időszakban, az egyes oltóanyagokra vetítve, noha a táblázat háttéradatait nem kérték ki ellenőrzésre. Szerintük a kormány nem tett olyan kijelentést sem, amely az orosz és kínai oltóanyagot bármilyen formában preferálta volna az úgynevezett „nyugati típusú vakcinákkal” szemben.[452] Szél továbbra is kérvényezte a kormánytól a táblázat háttéradatait, de azokat később sem bocsájtották a képviselő rendelkezésére.[453]

Az április 30-i tömeges oltási nappal kapcsolatban is ellentétes vélemények láttak napvilágot. A miniszterelnök az aznap reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy azon a napon időpontfoglalással a Pfizer-vakcina is hozzáférhető, utána viszont hetekig nem. Mivel a bejelentés hatására óriási sorok kígyóztak az oltópontok előtt, de a legtöbbeknek nem jutott az oltásból, miután nem volt elég idő a regisztrációra sem, sőt, a regisztrációra fenntartott rendszer honlapja is hosszabb időre elérhetetlenné vált, az ellenzéki sajtó „kaotikus helyzetről” tudósított,[454][455][456] míg a kormánypárti sajtóban „jól haladó oltásról” és az oltási nap „hatalmas sikeréről” írtak.[457] Az időpontfoglaló rendszer elérhetetlenségét később az Operatív Törzs (a járvány története során hatodik alkalommal) egy terheléses támadással magyarázta,[458] de informatikai szakértők szerint ennek kicsi volt a valószínűsége.[459] Ellenzéki oldalról a kormány kapkodását és hozzá nem értését kritizálták,[460] kiemelve a május 1-én tartandó FradiMezőkövesd focimeccs prioritását a kormány részéről, melynek megtartása 4 millió beoltotthoz volt kötve.[461] Más vélemény szerint is Orbánnak a 4 millió mindenáron beoltott személy lebeghetett a szeme előtt.[462] Orbán még aznap Facebookon „ki is pipálta” a 4 millió beoltott elérését.[463]

Közben újabb polémia lett abból is, hogy a kormány május 20-i nyilatkozata szerint Magyarország nem vesz részt az Európai Unió vakcinabeszerzési programjában. A kormány szerint ugyanis csak Pfizer-vakcinát lehet az Uniótól vásárolni, amiből viszont van elegendő tartalék, ezen kívül Debrecen mellé terveznek egy magyar vakcinaüzemet is, mindezek, és az állam által sokallt 120 milliárd forintos vételár miatt az uniós vakcinabeszerzést felesleges „kalandnak” minősítették.[464] A magyar kormányon kívül egy másik uniós tagállam kormánya sem hozott ilyen döntést.[465] Ursula von der Leyen később közölte, hogy Magyarország egy esetleges kormányváltás után sem részesülhet a közös vakcinabeszerzés vakcináiból, de az is kiderült, hogy más tagállam adhat neki a sajátjából. Erre az is esélyt ad, hogy az Unió eleve vakcinaadományozást is tervezett.[466] Novemberre azonban kiderült, hogy Magyarország mégis visszalép az uniós vakcinabeszerzési programba.[467]

Orbán május 22-én tette közzé videójában, hogy elérték az ötmillió beoltottat, ezért az utcákon és köztereken ettől a naptól már nem kötelező a maszkviselés: „Itt a vége, fuss el véle. Kedves maszk, viszontlátásra, good bye!” – fogalmazott a kormányfő.[468] A videó azonban félreérthetőre sikeredett, mert zárt helyeken és tömegközlekedési eszközökön továbbra is kötelező volt a maszkhasználat, tehát nem lehetett végleg búcsút venni tőle, ezen kívül a köztéri feloldás csak május 23-án lépett hatályba, miközben Orbán már a 22-i videójában látványosan levette magáról a maszkot a maszkkorszak végéről beszélve.[469] Zacher Gábor toxikológus arra is rámutatott, hogy a poszt-Covid tünetek ellátása megint csak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, ami erre, főleg alacsony számú, leterhelt személyzettel kevéssé van felkészülve.[470] Szél Bernadett független képviselő a birtokába jutott, tisztifőorvostól származó információk alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a magyar kormány megtévesztő kommunikációval próbálta ferdíteni a magas covid-halálozások számait, arra hivatkozva, hogy a nem közvetlenül Covidban meghaltak is megjelentek a statisztikában, miközben Szél szerint ez nem volt igaz.[471]

Közben az is kiderült, hogy a Debrecenbe tervezett magyar vakcinagyár alapvetően – a bizonytalan megítélésű és kormány által favorizált – Sinopharm, illetve annak metódusa alapján működő vakcinát állítana elő, ami ugyanakkor egyrészt elavult technológián alapul, másrészt kevéssé garantált vele a kívánt immunválasz.[472][473] A Sinopharm kapcsán korábban is elhangoztak a hatékonyságát megkérdőjelező vélemények, utóbb tesztek is igazolták az immunizáló készsége hiányát.[474][475] Később egyre nőtt azok száma, akik a kínai oltásuk ellenére védettség nélkül maradtak, mert nem alakult ki semmilyen antitestjük,[476] miközben a Sinopharm a covid újabb variánsai ellen is hatástalannak bizonyult.[477] Erdei Anna immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese szerint is a Sinopharmmal oltott idősek harmadánál semmilyen immunválasz nem volt.[478] Az is kiderült, hogy a kormány nem tervez országos antitestvizsgálatot a vakcinák hatékonyságának ellenőrzésére, arra való hivatkozással, hogy annak nincs kialakult gyakorlata.[479] Az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal együttműködve júliusban minden 60 év f