Bodányi Ödön
| Bodányi Ödön | |
| Született | 1858. szeptember 26. Kerülős |
| Elhunyt | 1921. január 9. (62 évesen) Szombathely |
| Foglalkozása | vasúti mérnök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bodányi Ödön (Kerülős, 1858. szeptember 26. – Szombathely, 1921. január 9.)[1] magyar vasúti mérnök.
Élete[szerkesztés]
Szülei Bodányi József (1819–1883) borosjenői uradalmi igazgató[2] és Salacz Mária. Testvérei Pechata Endréné B. Mária, Bodányi László törvényszéki jegyző és Leitner Ernőné B. Etelka. Nagybátyja volt Salacz Béla királyi kúriai bíró.[3]
Münchenben járt műegyetemre, ahol 1878-ban végzett mérnökként. Diplomáját a budapesti József Műegyetemen honosíttatta.
1879-1893 között az Arad-Csanádi Vasútnál dolgozott, 1885-től mint főmérnök. Azután 1899 májusáig a Segesvár-Szentágotai Vasút építésében vett részt. Folyószabályozási feladatokat is végzett: Arad városának többször is önkéntesen segített. Segesvárott utcaszabályozást végzett. 1899. október 19-én Éhen Gyula ajánlására megválasztották Szombathely város főmérnökévé.
Az infrastruktúrafejlesztő programban (víz- és csatornahálózat, aszfaltozott közutak) sok feladat hárult rá, amit kifogástalanul végzett. Szombathelyen az ő tervei alapján készült, a perinti Népfürdő, az I. kerületi elemi iskola, a III. kerületi Szent Márton utcai elemi iskola Dózsa Kálmánnal közösen. Emellett több terv ellenőrzésében és módosításában is részt vállalt. Csak két alkalommal indult fegyelmi eljárás ellene: az 1908-as halálos áldozatokkal járó városi tífuszjárvány és a szintén 1908-ban napvilágra került Kunz Ferenc vízóra-forgalmazó vállalkozó személyével kapcsolatos megvesztegetési botrány miatt az ő felelősségét is feszegették. Az előbbi vádak alapján megindult vizsgálatot az 1908. július 9-i közgyűlésen beszüntették ellene. Így 1909. március 24-én ismét főmérnöknek nevezték ki. Az utóbbi vád miatt a fegyelmi eljárás megszűnt.[4] Ezen hivatalt ezután már haláláig viselte.
Képzett zenész volt. Bayreuthi mintára ünnepi (nyári) színházat akart létrehozni Szombathelyen. Mint a Művészeti Bizottság elnöke, tevékenyen részt vett az országos dalosversenyek rendezésében. Az ő személyéhez kapcsolódik a szentmártoni templom Pacsirta énekkarának megszervezése. Szombathelyen temették el január 11-én. Római katolikus vallású volt.
Elismerései és emlékezete[szerkesztés]
- Bodányi Ödön-díj
- Bodányi Ödön utca, Szombathely
- Síremlékét 2022-ben újíttatták fel[5]
Művei[szerkesztés]
Számos publikációja jelent meg.
- 1893 A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest.
- 1907 Adatok Zichy Mihály életéről és művészetéről. Budapest
- 1910/1998 Szombathely város fejlődése 1895-1910-ig és műszaki létesítményei. Budapest (Építő Ipar)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a szombathelyi polgári halotti akv. 26/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 19.)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Vasmegyei Napló 1910. március 10-i száma
- ↑ kozterkep.hu; szombathely.hu