Bartók György (filozófus)

Bartók György
Arcképe a Mikes International Alapítványtól
Arcképe a Mikes International Alapítványtól
Született1882. augusztus 3.
Nagyenyed
Elhunyt1970. november 26. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBartók György
Foglalkozásafilozófus
SírhelyeFarkasréti temető (46/2-1-3)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Bartók György (egyértelműsítő lap).

Málnási Bartók György (Nagyenyed, 1882. augusztus 3. – Budapest, 1970. november 26.) filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1927), rendes tag (1945).

Böhm Károly[3] kolozsvári filozófus és egyetemi tanár iskolájának neveltje. A korszak fő áramlatát képező neokantiánus gondolkodók filozófiája jelentős hatást gyakorolt rá. Fő kutatási területe a filozófián belül: értékelmélet, filozófiatörténet, etika és etikatörténet.

Életpályája

[szerkesztés]
A Kuun református kollégium épülete, Szászváros
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár
1921-től a Ferenc József Tudományegyetem épülete, ma a SZTE épülete (2009-ben felújítás alatt)

Apja, id. Bartók György nagyenyedi, majd szászvárosi református lelkész, 1899-től erdélyi püspök volt, filozófiából megszerezte a magántanári képesítést a kolozsvári egyetemen. Fia, Málnási Bartók György atyja példáját követte. 1900-ban, a szászvárosi református kollégiumban tett sikeres érettségi vizsga után beiratkozott a kolozsvári református teológiai akadémiára, de hamarosan az egyetem filozófia szakára is. Böhm Károly előadásait hallgatta más tehetséges diáktársaival, Ravasz Lászlóval, Makkai Sándorral.

1904-ben befejezte teológiai tanulmányait, 1905-ben filozófiai tanulmányait, 1906-ban a lipcsei és a heidelbergi egyetemen tanult, 1906-ban filozófiai doktorátust, 1907-ben magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Még 1907 őszén a kolozsvári református teológiai akadémia első magántanárrá minősítette a filozófia szakcsoportban.

A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban kezdett tanítani, közben bejárt a kolozsvári Református Teológiára magántanári óráit megtartani. Szépen haladt előre a teológusi pályán, 1908-ban Kenessey Béla püspökké választásával megüresedett újszövetségi teológia tanszékre Bartók Györgyöt választotta meg az egyházkerületi közgyűlés. Bartókot mégis a filozófia vonzotta, 1912-ben magántanári képesítést szerzett filozófiából a kolozsvári egyetemen, s ott oktatott A morális filozófia és annak története tárgykörből.

1908-ban feleségül vette Ákontz Ilonát. 1914-ben megözvegyült. 1918-ban újból megházasodott, második felesége Stammer Vilma volt. Két házasságából három gyermeke született: Judit, Margit és György.

1917-ben sikeresen megpályázta a filozófiai tanszék tanszékvezető állását a kolozsvári egyetemen, azonban az első világháború után 1919-ben a román állam bezáratta az egyetemet. Málnási Bartók 1920-ban több tanártársával együtt próbált egy Református Tanárképző Intézetet létesíteni Kolozsvárott, a román hatóságok ezt sem engedélyezték.

1921-ben áttelepült Szegedre, saját filozófiai tanszékére. Mind az oktatás-, mind a kutatásszervezésben, kiadványok szerkesztésében élen járt. Kutatói, oktatói munkája Szegeden teljesedett ki. 1921-1940-ig állt a Filozófiai Tanszék élén.

1921-ben Málnási Bartók meghirdette Petőfi lelke: a műalkotás és a műélvezés aesthetikája c. előadását, ezen stúdiumot Dézsi Lajos, az Irodalom Tanszék vezetője is ajánlotta hallgatói számára. 1929. december 18-áig, a II. sz. Pedagógiai és Lélektani Intézet megalakulásáig a Filozófia Tanszék biztosította a tanárszakos hallgatók pszichológiai képzését, sőt az 1922/23-as tanévtől 1925. január 31-éig Málnási Bartók vezette a Pedagógiai Tanszéket is a magas életkora miatt nyugdíjba vonuló Schneller István helyett.

Málnási Bartók jeles tanítványokat nevelt, köztük Kibédi Varga Sándort,[4] akit 1931-ben neveztek ki a budapesti egyetemre magántanárnak.

A Málnási Bartók által 1936-ban elindított Szellem és Élet c. filozófiai szakfolyóiratnak jeles tudós szerzői voltak, például Kibédi Varga Sándor, Bibó István, Tavaszy Sándor, Joó Tibor, Zolnai Béla, Ortutay Gyula, Tankó Béla, Makkai Sándor, Visy József, Tettamanti Béla.

1940–1944 között a Kolozsvárott újra megalakuló Ferenc József Tudományegyetem Filozófia Tanszékét vezette, és 1940–1941-ben ő volt az egyetem rektora. Az általa szerkesztett kiadványok is ott készültek. Várkonyi Hildebrand Dezsőnek besegített a lélektan oktatásába, mivel Várkonyira a Pedagógiai Tanszék vezetése is rászakadt. 1944-ben Budapestre menekült, 1945-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, de még ugyanebben az évben nyugdíjazták. 1949-ben az Akadémia tanácskozó taggá minősítette vissza, így kiszorult a tudományos és közéletből. Nyugdíjas éveiben filozófiatörténettel foglalkozott.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Magyarországon a filozófia tudományok doktori iskolája Málnási Bartók György nevét vette fel.[5]
  • A Mikes International Alapítvány 2006-ban díjat alapított az egyetemes magyar filozófiai kultúra előmozdítása érdekében. A díj névadói a Kolozsvári Filozófiai Iskola két kiemelkedő alakja: Böhm Károly, a magyar filozófia megalapítója és legkiválóbb tanítványa, Málnási Bartók György.[6]
Málnási Bartók György emléktáblája SZTE BTK bejáratának közelében, (2007)

Művei (válogatás)

[szerkesztés]

Szerkesztéseiből

[szerkesztés]
  • Sajtó alá rendezte Böhm Károly: Az ember és világa 4., 5. és 6. kötetét, 1912, 1928, 1942.
  • Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-Iosephinae, periodikusan megjelenő egyetemi kiadvány főszerkesztője
  • Szellem és Élet (1936-1944) c. folyóirat alapítója, főszerkesztője
  • Szellem és Élet Könyvtára c. könyvsorozat elindítója és szerkesztője

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • Kolozsvári Böhm Károly Társaság (alapító tag)
  • Magyar Philosophiai Társaság
  • Kant Gesellschaft (Halle) (választmányi tag)
  • Schopenhauer Gesellschaft (választmányi tag)
  • Kant emlékbizottság (Königsberg)
  • Magyar Pszichológiai Társaság (választmányi tag)
  • Société de Psychologie et de Psychothérapie
  • Dugonics Társaság (Szeged)
  • Sodalitas Amicorum Universitatis Regiae Hungaricae Francisco-Josephinae (Málnási Bartók ezen egyesület egyik szervezője, bölcsészet-, nyelv- történelemtudományi szakosztályának elnöke)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gaál Gábor: A görög bölcselet története. Litografált jegyzet. Kolozsvár, 1948; újraközölve Válogatott írások III. 1971. 210-11, 355-57, 362.
  • Tamás Gáspár Miklós: Egy szerény filozófus emlékére. Korunk, 1971/5.
  • Sándor Pál: A magyar filozófia története. 1900-45. I. Budapest, 1973. 489-501.
  • Mariska Zoltán: A filozófiai szintézis lehetőségei Böhm és Bartók gondolatvilágában (kandidátusi értekezés, kézirat). Miskolc, 1992. 255 o.
  • Szélyes Éva Erzsébet: Szellemfilozófia és antropológia Málnási Bartók György gondolkodásában.in. Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben szerk. Fehér M. István- Veres Ildikó Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár VII. sorozatszerkesztő: Veres Ildikó, Miskolc, 2003. 363-383.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Böhm Károly filozófus, egyetemi tanár, MTA-tag. MÉL
  4. ↑ Kibédi Varga Sándor (Szentgerice, 1902–München, 1986) református teológus és filozófus. A Kolozsvári Filozófiai Iskolában nevelkedett, Málnási Bartók György tanítványa volt Szegeden. Filozófiából egyetemi tanár 1931-től Budapesten, 1951-től Münchenben. Kutatási területe: értékelmélet, ismeretelmélet és Immanuel Kant filozófiája.
  5. ↑ Országos Doktori Tanács doktori iskolái, köztük Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskola
  6. ↑ Böhm – Bartók Díj

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bartók_György_(filozófus)&oldid=26758543”